Kibékülés.
Kibékülés.
Az 1865 deczember 10-én megnyílt országgyűlésnek az volt a feladata, hogy az uralkodó és a nemzet között a teljes kibékülést helyreállítsa. Alig fogott azonban munkájához, midőn az olaszokkal és a poroszokkal kiütött háboru a tanácskozásokat hosszabb időre megakasztotta. A háborút követte a kolerajárvány, mely 1866 szeptember havában ütött ki s főleg a Duna és a Tisza mentén terjedt el. Legtöbb áldozatot szedett Apatin, Csonoplya, Bajmok, Martonos, Ókanizsa, Zenta, Ada, Mohol, Óbecse, Ráczmilitics, Bogojeva, Ómoravicza, Baja, Szenttamás, Doroszló és Bikity községekben. Szabadkát a járvány kikerülte, de október havában Tavankút-pusztán szedte áldozatait. Csak a hidegebb időjárás vetett véget e járványnak.
Az 1866 november 19-én újból összehívott országgyűlés ismét felvette a kiegyezési tárgyalásokat, melyek az 1867. év első hónapjaiban eredményes befejezést nyertek. A második felelős miniszterium megalakulásával az alkotmányos élet ismét kezdetét vette a vármegyében. A minisztérium megalakulása után Rudics József főispán megvált állásától; helyébe a kormány április 20-án Mihajlovics Miklóst nevezte ki. Április 17-én Piukovics Ágostont is felmentették állásától.
Az alkotmányos élet visszaállításával a vármegyei közigazgatás ismét az önkormányzat kezébe került vissza. Ennek az utolsó 42 évnek végbement fejlődését és küzdelmeit a következő fejezet ismerteti.
Befejezésül közöljük Bács, illetőleg Bács-Bodrog és Bodrog vármegyék főén alispánjainak névsorát, a, török hódoltságtól kezdve, napjainkig.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
