Eisenhut Ferencz.
Eisenhut Ferencz.
Eisenhut Ferencz.
Eisenhut Ferencz, festőművész, szül. Palánkán, 1857-ben. Atyja, E. György korcsmáros, a kereskedői pátvára szánta, de az ifjút minden vágya a művészetek felé vonzotta. A későbbi jeles művészre vallanak már azok a rajzai, a melyeket kereskedő-gyakornoki éveiben papírra vetett. Pénz nélkül, senkinek a segélyére nem számítva, ment ki Münchenbe, hogy művészeti tanulmányainak alapját megvesse. Életének ez a kora tele van szenvedéssel, nélkülözéssel. A fiatal festőnövendék azonban nem csüggedett és kitartásának nemsokára eredményét is látta. Apró képei iránt érdeklődni kezdtek a műkereskedők és mestereinek a figyelme is ráterelődött szokatlanul erős tehetségére. Tanulmányainak végeztével régi vágyát is elérte: a napsugaras Keletre utazhatott, a hol művészlelke a festő számára csodás kincsestárat talált. Színhatásokban megkapóan gazdag és érdekes, bizarr képeket hozott haza erről az útjáról. Ezekkel a képeivel azután egy csapásra megalapította hírnevét. A műárusok keresték vásznait, a melyeknek a kelendősége azután arra bírták a művészt, hogy újra és újra felkeresse afrikai és ázsiai tájait. A Képzőművészeti Társulat kiállításain hamarosan a legkeresettebb festők egyike lett. Gül Baba halála czímű színpompás képével az állami aranyérmet nyerte el, művét a király vásárolta meg, míg az Álom czímű keleti képet a Magy. Nemzeti Múzeum számára vásárolták meg. Ez kezdete volt későbbi komolyabb sikereinek itthon a hazában. Számos kitüntetés jutalmazta a jeles művészt, a kit a külföld is megbecsült. Különösen pártfogolta őt Luitpold bajor királyi régensherczeg, a ki számtalanszor felkereste a műtermét és hívta meg a művészt az udvarába. Képei a budai királyi várlakban, a müncheni Pinakothekben, a német, franczia, spanyol és amerikai állami és magánképtárakban sok helyen megtalálhatók. A berlini 1893. évi kiállításon szintén aranyéremmel ismerték el a jelességét. Szülővármegyéje is hálás volt kitünő fiához: az ezredév emlékére megfesttette vele a zentai csatát, mely hatalmas arányú képe a vármegyeház dísztermét ékesíti. A jeles művész iránt való kegyeletből, monografiánk e kötetében műlapon mutatjuk be ezt az alkotását. Eisenhut Ferencz művészpályája, sajnos, hamar szakadt ketté: élete delén, 1903-ban meghalt Münchenben, a mint éppen egy nagy munkáját fejezte be, mely ma az özvegye birtokában van, Palánkán.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
