Schweidel József.
Schweidel József.
A Schweidel-szobor Zomborban.
Schweidel József, honvédtábornok, szül. Zomborban, 1796-ban, kivégezték Aradon, 1849 okt. 6-án. Katonai szolgálatát a 4. huszárezredben kezdette meg, mint közhuszár, s részt vett a Napoleon elleni hadjáratban. 1848-ban őrnagy volt s midőn ezredét Bécsből Magyarországba rendelték, Apponyi ezredes helyett ő vette át az ezred vezényletét s azt haza is vezette. E hazafias tettének jutalmáúl alezredessé nevezték ki. Részt vett a pákozdi és schwechati ütközetekben. 1849. májusban a magyar kormány katonai parancsnokká nevezte ki Debreczenbe, majd a kormánynak Pestre, Szegedre és Aradra távozása után, mindenütt azon helyekre, a hol a kormány székelt. A kormány lemondása után követte Görgeyt, és Világosnál ő is az oroszok, s ezek útján az osztrákok kezébe került. Életben hagyásáért könyörgő neje, Bilinszky Danicella bárónő, csak a bitófától tudta 544megmenteni férjét, kit Haynau, kegyelme következtében, golyóval végeztek ki. Szülővárosában Vértesi Károly kezdeményezésére a vértanú-tábornok emlékének díszes érczszobrot emeltek, melyet országos ünnepélylyel 1905-ben lepleztek le. Fia, Béla, szintén a honvédhadseregben szolgált s huszárszázadosi rangot viselt. Volt osztrák tisztként 18 évi várfogságra ítélték, de utóbb kegyelmet nyert.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
