Zsitvagyarmat.
Zsitvagyarmat.
Zsitvagyarmat, Verebély mellett fekvő, közbirtokossági magyar kisközség, 590 róm. kath. vallású lakossal. E község 1075-ben a szent-benedeki apátság alapítólevelében Zsitva földe néven van említve. Később Zsitva-Lehota néven érsekségi birtok, melyet 1311-ben Csák Máté feldúlatott. A község ezután 3 részből alakult újra és pedig Lehota-, Sziget- és Zsitvagyarmatból. Az esztergomi érsekség itt majorsági földet nem bírt; de a földeket – mint a fenhatósága alá tartozó kúriákat, a nemes uraknak adományozni volt köteles. Ennélfogva ez a három egyesült község a Verebélyi és Szent-Györgyi Egyesült Érseki Nemesi Székek juriszdikcziója alá tartozott. A XVIII. században a Gyulai Gaál, Bakacs, Soós, Bajchi, Fába, Mészáros és Huszár családokat mint Zsitva és Lehotagyarmat birtokosait találjuk, míg Sziget-Gyarmatot a Lülei és Márkus család bírja. Ez utóbbiak birtokát szerezték meg a Majthényiak és ezektől Lipthay Aurél. Most Elbogen Károlynak és nejének van itt nagyobb birtoka. A község katholikus temploma 1699-ben épült. Postája van, távirója és vasúti állomása Verebély.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
