Szíkes területek.
Szíkes területek.
A televényben gazdag sárréti medenczét szíkes területek veszik körül. Ezek a területek általában a mocsári földeknél magasabban feküsznek. A szíkes területekre azonban nem a magasabb fekvés a jellemző, hanem a talaj kötöttsége és sótartalma. A szíkes területek általában sót tartalmaznak és pedig ritkábban kálisókat, salétromot; gyakrabban sénsavas nátront vagyis szódát és kénsavas nátront vagy csodasót, glaubersót. A nyírségi területeken leginkább a kálisók virágoznak ki, a bihari területeken pedig leginkább a szódát találjuk, úgy hogy általában a Berettyó mentét tekintik a kálisók kivirágzásának határául.
Nagyobb összefüggő szíkes területeket találunk a Berettyó Sárrétjébe ömlő erek mentén, ú. m. a Kemény-derék, Tikics-ér, Puszta-ér, Kálló-ér mentén, továbbá Hídköz pusztán, Berettyó-Szent-Márton és Váncsod határában. A Berettyó és Sebes-Körös közén, főleg az Ölyvös és Kutas vízfolyások mentén találunk szíkhátakat. A Sebes- és Fekete-Körös közén, továbbá Ugra, Zsadány és Atyás között, végül a Köles-ér mentén, a Szalontához tartozó Barmód pusztán vannak nagyobb kiterjedésű szíkes területek; kisebb foltokban számtalan helyen előjön a szík. A szíksó helyenként ki is virágzik. Konyár és Hosszúpályi határában, a Sóstó környékén, a homokos területek határán, néha 19a szíksó a kiszáradt mocsarak fenekén és az elapadt mocsarak szélén egy-két centiméter vastagságú réteget alkot. Itt a talajvíz is sóval van telítve és a talajvízben foglalt sónak gyógyító-erőt tulajdonítanak. Konyár községtől keletre máig is fennáll a hajdani híres és keresett Sóstó-fürdő, melynek vize tulajdonképen szintén talajvíz és egy kis szíkes tóban összegyült eső- és hóvíz.
A szíkhátak Biharban általában a mocsarakat kísérik; felnyúlnak egész a nyírségi homokos területekig, de a hegyek lejtőire és a hegyek lábainál elterülő magasabb terraszokra nem kapaszkodnak fel. A szíkes talaj diluvialis eredetű. Sokan azt tartják, hogy az ily talaj nem egyéb glecserek által finomra őrölt homoknál, melyre a kárpáti sóbányák anyalúgja szétömlött. Mások azt tartják, hogy az altalajból a vízzel együtt szivárog fel a szíksó; a víz a felületen elpárolog, a só a talajban a felszín alatt ott marad, az agyag likacsait betömi és itt oly szíkpadot alkot, mely a víz és a levegő útját elzárja.
A homokos talaj hajcsövességét az alulról felszivárgó sósvíz nem képes eltömni, úgy hogy e helyeken a víz elpárolgása után a szíksó kivirágzik.
Az agyagtalajon a szíksó nem virágzik ki, azért ezeket a talajnemeket megkülönböztetésül a homokos területektől szíkes területeknek nevezték el, azt tartván, hogy a homokon a só, az agyagon a talaj kötöttsége okozza a föld terméketlenségét és sajátságos tulajdonságait. A bihari ember ezt a megkülönböztetést nem ismeri és a kötött, kemény, agyag-területeket is szíkes területeknek nevezi. Hogy a föld terméketlenségét a szíksó okozza, kitűnik abból, hogy a hol a föld glaubersóval van telítve, az még eléggé termékeny és hogy alagcsövezéssel és rigolirozással alig sikerült a szíkes földet megjavítani, míg kellő mennyiségű gipszeléssel eredményt értek el. A gipsz (kénsavas mész), a szíksót (szénsavas nátriumot) felbontja és átalakítja szénsavas mészszé (krétává) és kénsavas nátriummá (glaubersóvá), melyek a növényzet fejlődésére nem oly károsak, mint a szíksó.
A terméketlen szíkes földet a bihari ember vak-szík, olykor kakas-szíknek nevezi és ezenkivül porszíknek, termőszíknek nevezi a porózusabb és szántható szíkes területeket.
A szíkes agyagtalaj megmunkálása igen nehéz, mert száraz időben a föld csont-keménységű, úgy hogy az eke nem igen fogja; nedves időben pedig annyira átázik és összefolyik, hogy szántással nem lehet felporhanyítani.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
