Bajj.
Bajj.
Bajj, az alföldi síkságon, a Gyepesér mellett fekvő magyar nagyközség túlnyomóan ev. ref. vallásu lakosokkal. Házainak száma 187, lakosaié 1756. Utolsó postája és távírója Csegőd-pályaudvar, vasúti állomása Illye. A XIII. században két község volt, Kisdedbaj és Nagybaj néven. Ekkor a Zoárd nembeli Izsákay család birtoka volt. Egyháza, a mely akkoriban az idők folyamán elpusztult Nagybajban volt, már 1283-ban szerepel. A XVI. században már csak az egyik község áll fenn. A másik község nyomát és emlékét hosszú időn át őrizte az a hely, a hol még a mult század második felében is láthatók voltak az egyház nyomai, közelében pedig az ősi temető feküdt; 1896-ban azonban a belvízlevezető csatornát éppen e területen vezették keresztül és akkor az utolsó nyomok is eltüntek. A Tatárfájának nevezett dülőről azt tartja a hagyomány, hogy a tatárjárás idejében itt lett volna a tatárok táborhelye. A XV. században még mindig az Izsákay család a birtokosa, de már a Bessenyey családot is itt találjuk. 1572-ben a Bajoni család kapott rá adománylevelet. A mult század elején a gr. Rhédey család és báró Radák István, most pedig gr. Rhédey Johanna, férjezett báró Horváth Ödönné és Schwarcz Jakab osztoznak rajta. A községben ev. ref. templom van, mely 1826-ban épült. Ide tartoznak még Nagytelek, Kenderzug és Peres puszták is.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
