Székelyhíd.
147Székelyhíd.
Székelyhíd, az érmelléki hegyek nyugati szélén, az Ér-patak mellett, a nagyvárad–székelyhídi vasútvonal mentén fekvő nagyközség, a hasonnevű járás székhelye, ev. ref. és róm. kath. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 759, lakosaié pedig 5003. Van postája, távírója és vasúti állomása. Első ismert lakosai székelyek voltak, a kiket egy 1217-iki oklevél a bihari vár fegyvereseinek mond és Lukács nevű hadnagyukat is említi. Első birtokosa, még a tatárjárás előtt, a Gutkeled nembeli Dorog fia Péter, kinek ivadékai a XIV. század végéig bírják. 1325-ben Zekulhyda néven találjuk említve és 1459-ben már mint város szerepel. Majd koronabirtok, 1402-ben pedig albisi Zólyomy Márton fiai Dávid és Lőrincz a birtokosai. A Zólyomyakkal való összeházasodás révén a csanádvármegyei Makó családra szállott az itteni várkastély és részbirtok, melyet a család utolsó férfisarja, László, 1563-ben kelt végrendeletében, nővére fiának, Szokoly Györgynek hagyományozott, de a melyet még ugyanaz évben János Zsigmond donatiójából Varkocs Tamás bihari főispán és váradi főkapitány szerzett meg. Az új birtokos itt tartotta lakodalmát Telegdy Katalinnal. Míg a község a XIII. század végén még igénytelen falu volt, addig az albisi Zólyomyak alatt már várossá emelkedett és nagy lendületet vett. A Dorogiak alatt vámja volt, de 1417-ben Zsigmond királytól vásárjogot is nyert, a XVI. században pedig már két országos vásárja van. 1460-ban a Zólyomyak várat is építtettek ide, mely azonban 1665-ben elpusztult. A XVIII. században gr. Dietrichstein volt a földesura, most pedig gr. Stubenberg Józsefnek van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, mely egyes részeiben még Zólyomy-építmény. 1604-től 1661-ig a község az erdélyi fejedelmek alá tartozott. Ősi, Mátyás-korabeli egyháza, a mai ev. ref. templom, csúcsíves építmény, melyet a gyakori átalakítások eredetiségéből kivetkőztettek ugyan, de azért egyes részletei még ma is nagyon érdekesek. Az újabb torony alatti bejárata gotikus mű. Belől a templom ma már famennyezetes ugyan, de egyes csúcsíves kőgerinczei még láthatók. Az egyik sarokban egy tiszta csúcsíves phiala-töredék van befalazva. A szentély északi oldalán és déli homlokzatán a Zólyomyak czímere látható. A templom falában van elhelyezve Zolyomy 148Tamás sírköve 1588-ból. A toronyban levő harang szintén középkori. A róm. katholikus templomot 1764-ben gr. Dietrichstein János építtette. Azonkívül az izraelitáknak és baptistáknak is van itt imaházuk. A község temetőjében nyugszik dr. Gombos Dániel megyei főorvos, a ki 30 éven át dolgozott a „Polgári élethez való lexikon” czímű munkán, melynek azonban csak az első kötete került sajtó alá. A lakosok kaszinót, polgári olvasó egyesületet, takarékpénztárt, korcsolyázó és csolnakázó egyesületet, vadásztársulatot és temetkezési egyesületet tartanak fenn. Van itten téglagyár is. A községez tartozik Schveitzer puszta.
Székelyhíd. – A róm. kath. templom és gróf Stubenberg József kastélya.
A gróf tulajdonában levő kép után.
Székelyhíd.
Ismeretlen felvétel.
Részlet Székelyhídról.
Ismeretlen felvétel.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
