Karácsony
Karácsony
Végre itt van karácsony, az ünnepek ünnepe, a tél legfőbb napja. Erre a napra minden házat újra meszelnek, minden lányt új ruhába öltöztetnek s az egész nép teljes díszbe csapja magát a szent napokon. Előtte való este, különösen református helyeken, énekelni járnak a gyermekek, másutt verset is mondanak, 81s néhol betlehemet is hordanak és pásztoroknak öltözve, játékot is adnak elő. A bajnai, táti betlehemesek szőr-gúnyába öltöznek és messze falukba is elviszik a betlehemet. A jászollal nemcsak este járnak, hanem másnap, harmadnap is, sőt egyes csoportok egész újévig hordozzák a betlehemet. Karácsony reggelén mennek üdvözölni a gazdát a pásztorok is, mustárvessző-csomót visznek magukkal, s a csikóstól, ökröstől a gazda, a kanásztól, tehenestől az asszony húz, sok bimbósat, hogy bő legyen a szaporodás. Jót rá is húznak a pásztor szűrire a vesszővel, mire az „ugrákol”, hogy friss legyen a marha. Karácsony hordják a sváboknál a szamarat is, a stutzesl-t, a melyet többféleképen csinálnak meg. Leányváron egy méter, másfélméter hosszú dorong a törzse; lepedővel becsavargatják, s papirosból takaros szamárfejet készítenek neki. Ekkor két-három legény meg egy asszony összeszövetkeznek és elindulnak házról-házra.
A gyereknépet már hetek óta intik a szülők, hogy jól viseljék magukat, mert külömben a szamár megökleli őket s most, a hogy beállítanak vele, van nagy riadás, kaczagás; a legények ugráltatják a szamarat, néhol épen ráül valamelyik s úgy tánczol vele; azután karácsonyi énekeket énekelnek s végül a jó asszony aranyos diót ád a gyerekeknek, vagy piros almát, amelybe puszpáng ágacska van szúrva s ezen pántlika. A házigazda ajándékot ád nekik érte s ebből 30–40 forint is összegyűl egyszer-máskor. Ezen azután lakomát csapnak a legények a korcsmában, vagy valamelyik háznál. Így jár a krisztkindli.
Esztergom város népének karácsonyi szokásai között legnevezetesebb és legértékesebb a karácsonyi miszterium, a melyet betlehemmel járva mondanak. Egy kis társaság szövetkezik össze, a melyben van nagy angyal, kis angyal fehér ingben, bő gatyában, koronaszerű papirsüveggel; van öreg pásztor, és kis pásztor kifordított bundában, báránybőr-süveggel; az öreg pásztor kampós bottal, tarisznyával, a kis pásztor meg perselylyel jár. Hatalmas, léczből, papirból csinált betlehemet hordanak, a melyet a két angyal hord a nyakában általvetőn. A széles elejű nagy betlehemnek két tornya van, középütt az istálló, a melyben van egy szamár, két tehén, két bárány, Szűz Mária, Szent József, egy kis baba, két angyal, jászol, csengetyű, stb. A két torony alján egy-egy nyitható ajtó van, melyen át az istálló előtt tánczoltatott bábok megjelennek és eltünnek. A bábok ezek: két fekete juhász, két fehér juhász, angyal, ördög és asszony. A betlehemnek épen ezek a ritkaságai, a tánczoltatott bábok. A betlehemjátékok eredete a keresztes háborúk korába nyúlik vissza s nálunk is régi, középkori eredetű. Az ősi formája bábjátékos, de később a papság a bábok használatát eltiltotta. Ma már valóságos unikum az esztergomi bábjátékos betlehem.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
