Főispánok.
Főispánok.
Esztergom azok közé tartozik, hol ez az átalakulás legelőször végbement. A tatárjárás utáni korszakban már főispánok állanak a vármegye élén, mint 1244-ben A Báncza nembeli Benczencz, István bíboros és praenestei püspök testvére, majd őt követi 1255-ben a Hunt-Pázmán nembeli Jákó s 1264-ben Kozma. 1270-ben IV. Béla király a főispáni méltóságot örökössé tette, s azt a Türje nembeli Fülöp esztergomi érseknek adományozta. Utódai közül Miklósnak 1273-ban a 200következő czíme van a Billege és Vázsony birtokok adományozásáról szóló oklevélben: Venerabili viro Nicolao electo Strigoniensi, aulae nostrae Cancellario perpetuoque comite loci eiusdem; mig Ladomér egy 1279-ben kelt oklevélben ekként nevezi magát: Lodomerius miseratione divina Archi-episcopus Strigoniensis locique eiusdem comes. (gr. Zichy Okmt. I. 32, 43.) Ez időtől kezdve 1848-ig, az esztergomi érsekek egyúttal a vármegye főispánjai voltak. Az árpádházi királyok uralkodása alatt, csupán egy ízben, Gergely érsekkel esett meg, hogy a király – az 1300. év elején, – megfosztotta őt a főispáni méltóságtól.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
