Bányászat.
Bányászat.
A vármegyében a bányászat főleg a kőszén-telepek kiaknázására irányú.
A kőszenet 1805-ben fedezték fel a vármegye területén, a herczeg Sándor birtokon; 1812-ben már okleveles bányásza volt az uradalomnak s 1819-ben már szélesebb körben ismerték a vidék kőszéntartalmát, így Beudant franczia geologus hagyott róla adatot. A bányászat fejlődése azonban nagyon lassú volt s csak az ötvenes és hatvanas években indúlt nagyobb lendületnek; nagy jövő áll előtte még mindig, mert a széntelepek vastagsága, elterjedése, valamint a szénnek kiváló minősége miatt, első helyen áll a magyarországi barnaszénterületek között. Legelőször Nendtvich Károly vizsgálta meg 1846 előtt s úgy találta, hogy a bánáti és baranyai barnakőszéntől lényegesen külömbözik, vaskovandot és ammoniak-timsót tetemes mennyiségben tartalmaz, s ezért főleg különféle technika czélokra ajánlotta. Később sokan foglalkoztak e szén vizsgálatával és a széntelep megbecsülésével; különösen nagy érdeme van ezen a téren Hantken Miksának, a ki számos művében tárgyalta az esztergomi szénterületet. Ő írja, hogy e vidék széngazdagsága rendkívüli és kimeríthetetlen s a szén minősége a legkitűnőbb.
Egyéb ásványi anyag is van, a melyet gazdag értékben lehet találni a vármegyében. Ilyen a mész, melyet már a múlt század elején nagy mennyiségben égettek Kesztölczön. Már Fényes Elek mondja, (1837) hogy Sárisápon foszló agyagot, Mogyoróson fazekas-agyagot, Esztergom körül keserűsót s Bajnán fehér, finom fövenyt ásnak, a melyet üveghutába messze elhordtak. Épületkövet a pilismaróti és esztergomi kőbányák adtak ugyanekkor bőven. Ma is megvannak minde termékek, de ma sem részesülnek kellő kihasználásban.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
