Szusák és Tersatto.
Szusák és Tersatto.
A Fiumara balpartján, a Tersatto-hegy és a tengerpart közt terül el Szusák horvát várus, a hová Fiuméból vashíd vezet át. Tersattóval egy 333politikai községet képez; a horvát hivatalos helységnévtárban Trsat na Sušaku néven szerepel. Községi kötelékébe tartozik még Podvezsicza, Draga a Draga-völgyben; Kostrena Sv.-Lucija és Barbara a kostrenai parton. Tersattoból mint anyaközségből fejlődött; ma azonban Szusák a fiumei kikötő hatása és a helyszűke miatt ideköltöző fiumeiek által tekintélyes külsejű várossá nőtt. A várost több új utcza vágja át, melyek közt a fő-utcza modern háromemeletes házaival meglepő haladás benyomását kelti. A Fiumara partját hasonló díszes házsor szegi be, melynek élén, a hídfőnél Baccich Henrik szusáki polgármester háza emelkedik. A városka épületei közt kiválik az 1895-ben épült horvát gimnázium, mely a Tersatto oldalában, a város házai fölött domináló magasságban áll. Több uj fiumei ipartelep az alkalmas telek hiánya miatt kénytelen volt szintén Szusákon helyet keresni.
Szusák. – A főutca.
(Saját felvételünk.)
Ezek közé tartozik a Barcich- és Simonich-féle bőrgyár, melyről már Fiume iparánál szóltunk; a Pfau és társa cognacgyára, mely czég tulajdonosai a cs. és kir. udvari destilleuri czimet nyerték. A gyártelep a tenger közelében 334nagy területen fekszik és számos épületből áll. E czég gyártja az Európa szerte ismertes Quarneró-brandit mint különlegességet. Számos kiállitáson elsőrendü kitüntetést nyert és Európa majdnem minden nagy városában van fióküzlete. Az 1874-iki fiumei dalárünnep alkalmával e czég gyárának egyik nagy helyiségében több száz dalárt vendégelt meg, mely alkalommal József főherczeg és gróf Batthyány Lajos kormányzó is megtekintették a gyárat. 1895 április havában Dániel Ernő keresk. miniszter látogatta meg a czég telepét. A czég gyártmányait az udvarhoz is szállitja. A nagy kiterjedésü gyártelep mintaszerüen van berendezve, a munkásoknak és munkásnőknek egész tömegét foglalkoztatja.
A Fiumara hídjának szusaki fejétől vonul a Recsina völgyének a Lujza-út, ugyancsak a hídfőtől balra, a Lujza-út szomszédságában kezdődik az a lépcsős út, melyen a tersattoi búcsujáró templomhoz és a várba juthatunk.
Lépcsőfeljárat a Tersatton.
(Eredeti rajz.)
Négy-négy lépcsős szakaszokban haladunk fölfelé összesen mintegy 500 lépcsőn. A feljárat oldalán, a kertek sövényének lombjaitól beárnyékolva, kis oltárok állanak a Szűz-Mária képével; előtte többnyire az örök lámpa. A mint fölebb és fölebb haladunk a lépcsőkön, megnyílik előttünk a legremekebb tájképek egyike: balkézről a Recsina völgye vakító sziklafalaival, a tersattoi várdomb, árván lézengő egyes tölgyfáival, terrasszos kertjeivel, melyek alatt fehér kígyóként kanyarog a Lujza-út, elhaladva a papírgyár mellett, melynek feltornyosuló épületei visszatükröződnek a Recsina sötét vizében. Jobbról fokról fokra kibontakozik a tenger a gyéren álló fák között; míg fölérve arra a pontra, a hol a Szusákról fölkanyarodó kocsiút szeli a lépcsőjáratot, az egész fiumei öböl kitárul szemünk előtt, Veglia szigettől Chersoig és az isztriai fokig; látjuk Abbázia nyaralóit s mintegy lábunk alatt Fiume városát és a kikötőket. Valamint magát Fiume városát legszebben a Kálvária-hegyről láthatjuk, a kikötők a Tersatto derekáról nézve nyujtanak legvilágosabb képet a teljes áttekintést kivánó szemlélőnek.
A hegy tetején áll a tersattoi híres kegyhely, Szűz Máriának, a tengerészek védőanyjának (Madonna del Mare) temploma. A kéthajós templom építési modora régi eredetre mutat, de alakja bizonyára változott az idők folyamán eszközölt javítások alatt, még pedig nem formai előnyére. A legenda szerint ugyanazon a helyen épült ez a templom, a hol valaha rövid ideig Szűz Mária názáreti háza állott. E legenda varázsa hívja a Madonna oltárához az útnak induló vagy a visszatért tengerészeket és itthon várakozó családtagjaikat.
A veszedelemből megmenekült hajók kapitányai fogadalmi képpel rójják le csodálatos megszabadulásokért hálájukat. E fogadalmi képek, melyek rendesen a hullámokkal küzdő hajók másai, seregestül függnek már a templom falain, s érdekes, bár művészetileg nagyobbára értéktelen gyűjteményt képeznek. A romlással fenyegetett hajók között már egy magyar gőzös, az Adriának „Rákóczi” hajója is ott függ a fogadalmi képek sorában, 335annak emlékére, hogy néhány évvel ezelőtt az angol vizeken csodálatos módon menekült a végromlással fenyegető veszedelemtől.
Szűz Mária názáreti házát a legenda szerint 1291. május 20-án éjjel ide hozták az angyalok a szaraczénok elöl. Több mint három évig állott itt a ház, midőn 1294. deczember 10-én éjjel nagy világosság támadt s az angyalok hirtelen átvitték a házat a tengeren Lorettoba, hol ma is kegyeletes tisztelet tárgya. A tersattoiaknak igen nagy szomoruságot okozott a házikó eltünése, miért is II. Orbán pápa a Tersattoban akkor már letelepedett ferenczrendi barátoknak egy Mária-képet ajándékozott, melyet a hagyomány szerint Lukács evangelista festett volna. Ez az a Mária-kép, melynek hajlékául később a Frangepánok a mai templomot építették. 1709-ben a pápa két aranykoronával ajándékozta meg a templomot, melyek egyike a szűz anya, a másik a kis Jézus fején van.
A templomban a Frangepán-család tersattoi ágának több tagja van eltemetve. A Frangepánok ősi birtokosai voltak Tersattonak, melynek tulajdonában IV. Béla is megerősítette őket; de a tersattoi ágat az 1471-ben meghalt Frangepán Bertalantól származtatják. Kihalt a Bécsujhelyen kivégzett Ferencz Kristófban.
A tersattói vár.
(saját felvételünk.)
A Frangepánok vára nem messze a templomtól, a Recsina völgyre néző fokon épült; egyes ép részei, körfalai, bástyái, a míg festőileg koronázzák a tengerre néző ormot, érdekes látni valót nyujtanak a történeti emlékek kedvelőinek és a turistáknak. Ferencz Kristóf halálakor, konfiskálás utján Tersatto visszaszállt a koronára, s nemsokára ez is osztrák kézre jutott, mint sok más magyar birtok, melynek tulajdonosai elestek, kivégeztettek, vagy kénytelenek voltak idegen földre bujdosni. A vár jelenleg a Nugent grófoké. Érdekes az udvara, szöglettornyaival és kerektornyával, mely merészen áll őrt a szakadék fölött, benne csinos kis muzeum, melynek gyűjteményei közt értékesek az etruszk domborművek és a római szobrok; érdekes továbbá a vártemplom, a Nugent-család mauzoleuma, az udvaron I. Napoleon egy diadaloszlopa, tetején a franczia sassal, mely a marengoi győzelem diadaloszlopa volt s a Nugentek tulajdonába került. Mutatják a régi várbörtönöket is, melyekben a fiumeiekkel többször újjat húzott tersattoi kapitányok őrizték foglyaikat, s melyről, mint általában a régi várakról, azt tartják, hogy földalatti úton a Recsina völgyével közlekedett.
A község házai a vár és a templom körül félkörben állanak, egymástól olajfás és szőllős kertektől elválasztva. A hegy keleti oldalán húzódik a 336szép zöld, termékeny Draga-völgy, melyet a vasútvonal vág hosszában, hogy azután a tersattoi hegyet megkerűlve, Szusákon át Fiuméba érjen. A vasút vonalának két oldalán húzódik Draga helység egyetlen hosszú házsora. Lakosai élénk összeköttetésben vannak Fiuméval, itt értékesítik kertjük terményeit, maguk és családtagjaik a fiumei kikötőben és a gyárakban találnak állandó foglalkozást.
A tengerpart mentén, Szusák községi kötelékében találjuk a kis Martinschizzát, a hasonló nevű öböl mellett, egy forráspataktól öntözött szakadék fölött. Közvetlenűl az öböl fejénél van a veszteglő-intézet, melynek berendezéséről a Fiume egészségügyét ismertető fejezet szólt. A külvilágtól a természet által elzárt csöndes völgyszakadék alkalmas mélységű öblével mintegy predesztinálva van egy ilyen intézet helyének. Ujabb időben szerencsére nem volt lakója; utólján a kolerajárvány alkalmával használták; az ázsiai pestis elleni óvóintézkedések azonban újra előtérbe hozták jelentőségét.
Martinschizzán túl egészen a buccarii öböl bejáratáig egyhangú, kopár a tengerparton emelkedő aránylag alacsony hegysor; maga a háttér a Draga-völgyet kisérő alig 300 méternyi magas, apró kúpokkal hullámozott fensík sem érdekesebb. A partvonalon van a pár házból álló Zurkovo, hol a fiumei kikötő épitéséhez szükséges kőanyag egy részét fejtik, fölebb Zuknicza, a templommal biró Kostrena Sv. Lucija, Rozsmaniczi, Dujmicsi, Maracsicsi apró helységek, végül Kostrena Sv. Barbara s a hozzá tartozó Urinj, Szojcsi, Marunics, valamennyi Szusák községi kötelékében.
Részlet a szusáki tengerpartról.
(Saját felvételünk.)
A Szercsicza-fokhoz érve, szemben Portoréval, eljutottunk a Buccari-öböl bejáratához. A kép egyszerre megváltozik. A vakitó szürkés-fehér sziklaszin uralkodó marad ugyan, de az öböl bizarr alakúlata, a meredek lejtőn zöldelő kertek, a köztük vakmerően kanyargó utak egyik részen Portoré várkastélyának tömegépületével, a másik oldalon a remek fekvésü kis Buccari város: a természet és a munkás emberi kéz hatalmas alkotásainak egyesűlése, megragadó hatással van az emberi képzeletre.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
