I. Kréta-korszak előtti képződmények.
I. Kréta-korszak előtti képződmények.
Területünk legrégibb üledékes kőzete azon homokkő és conglomerát, mely legnagyobb kiterjedésben a Kulpa forrásvidékén és a Velika voda mentén található. Dr. Stache Guido* az Osztrák-magyar Tengerpart környékéről szóló klasszikus művében Laibach vidékéről, – melynek homokköve azonos a tengerpart közelében levő homokkővel, – Crinoida, Productus és Calamites maradványokat sorol fel, melyek alapján ezen rétegcsoportot Carbon-korúnak állapította meg. A homokkő vonulatot agyag és márga közbeékelődések tarkítják és ezen fekvetekben egyes vidékeken igen szép fossziliákra lel a kutató geologus. Igy:
Uebersicht der geologischen Verhältnisse der Küstenländer von Österreich-Ungarn. Von Guido Stache. Wien 1889.
Aviculopecten cfr. Hawni Gein.,
Chonetes mucronata M’Coy,
Bellerophon reticularis M’Coy,
Bellerophon aff. decussatus Flemm.,
Productus aff. striatus.
Ezen vezérkövületekből kétségtelenül kiviláglik, hogy ez agyagrétegek Carbon-korban rakódtak le. Ugy a homokkő és conglomerát vonulatok, valamint az agyag és márga fekvetek északnyugatról délkeletre csapnak. A Velika voda Carbon-homokkő területen folyik, Cornilug, Lokve és Fužine a homokkőterület határát jelzik. Mrzla vodica helységtől egyrészt északkeletnek, másrészt délkeletnek vékony sávban carbonmészkő vonulat ékelődik a homokkő-területbe, határukon vaskő-telepek találhatók.
A homokkő-terület szélein, Crnilug, Zelin, Lokve közelében alsó trias képződmények bukkannak a felszínre, így: werfeni palák, dolomit, kagylómész. Ez utóbbi barnásszürke mészkő gyanánt jelentkezik, jellegző kövületei:
Naticella costata,
Trachyceras cassianum,
Trigonia costata,
Gervillia socialis.
Ezen alsó trias képződmények közül legelterjedtebb a dolomit, mely hosszu sávokban ékelődik a felső trias mészkő területébe. Északnyugatról délkeletre huzódó irányban mérföldeken át követhetünk ily vonulatot a Risnjak tetőről (1528 m.) Lic város határáig, Crnilugtól délnyugatra a Tisovac (1172 m.) tetőig, Lokvetől egyrészt nyugatra, másrészt délnyugatra, Fužine vidékéig. Mindezen képződményeket hatalmas dolomit- és mészkőterület vesz körül. A Kapella, Velebit hatalmas dolomit és mészkő fensíkja (feltérsége) uralkodólag felső trias korbeli képződmény. Impozáns nagyságban jelentkezik a rhäti csoport két nevezetes képlete, a dachstein mészkő és dachstein dolomit is, melyek klasszikus rétegzésű padjai területünktől kissé távolabb, Isonzo vidékén még hatalmasabb képződményt alkotnak. Miként kőzettani tulajdonságaiból ismeretes, a dolomit a legkönnyebben málló kőzetek egyike. A levegő s az esővíz szénsava megtámadja, benne repedéseket támaszt, üregek, szakadékok képződnek tömegében, a behatoló víz folytonosan rombolja falait, barlangokat váj benne. A barlangok beszakadása által töbörök* (dolinák), ravaszlyukak támadnak. A felszínen folyó vizek ezen üregekben eltünnek, illetve a dolomit avagy mészkő fekvőjét (fekü) képező, rendesen vízátnembocsátó rétegeken tovább folynak. Ezen földalatti folyások apránkint kihordják a hegyek belsejét, mi által egyrészt beszakadásokat, másrészt barlangokat hoznak létre, künn pedig merésznél merészebb hegyéleket, szakadékfalakat, horgos tetőket formálnak.
Dr. Czirbusz Géza Egyetemes Földrajzában a töbör elnevezést honosítja meg a geografiai szakirodalomban.
)
Fiume környékének és a megfelelő Karsztnak és déli lejtőjének geologiai térképe
Rajzolta Matisz János.
h = homok, dh = durva homok, sz. = tengerszin alatt szirtek, isz = iszap.
355Ime a Karsztjelenség a dolomitos s mészköves területeken.
A felső trias mészkőből dr. Stache számos kövületet hoz fel, ezek közül legjellemzőbbek:
Pecten Margharitae Hau.,
Avicula efr. caudata Stopp.,
Chemnitzia subcolumnaris Münst.,
Pleurotomaria delicata Laube.
)
A liburni parti Karst térképe.
(Rajzolta Matisz János.)
356A jura formátiót uralkodólag conglomerátok, conglomerátos mészkövek s brecciák képviselik. Impozáns vastagságban huzódnak a felső trias mészkő és dolomit terület délnyugati peremén északnyugat-délkeleti csapásban a Trstenek (1243 m.) tetőtől egészen Lukovo vidékéig, elválasztván a régibb, krétát megelőző képződményeket a fiatalabb, kréta és harmadkor lerakodásoktól. A jura breccia mészkő vonulata Buccari és Portoré vidékén van legközelebb a tengerparthoz, mintegy 2 km. távolságban. Legszélesebb a vonulat Grobničko síksága fölött és Kukuljanovótól keletre, mintegy 4 km., északnyugaton és délkeleten megkeskenyedve vész el a trias és kréta képződmények között. A jura korbeli conglomerátokból csak pár kövület került eddigelé napfényre, ezek sem vidékünkről, hanem a Ternowai Erdőből, melynek rétegei azonosak vidékünk jura korbeli rétegeivel.
Triaszmészkő rétegeinek dülése és csapása.
(Rajzolta Matisz János.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
