Közlekedés.
Közlekedés.
A szárazföldi közlekedés nagy nehézséggel járt, a mi nem csekély hátrányára volt a belfölddel való kereskedésnek.
Fiuméban mai napig is fenmaradt a szállításnak legprimitívebb neme, a teherhordó állatok használata.
Lukács Béla.
E kezdetleges állapot még csak nemrég is rendes és általános volt Fiume környékén, az isztriai és horvát partokon s Dalmácziában egyaránt. Az Adriai tenger egész keleti partvidékén kocsiutak egyáltalán nem voltak egészen a mult század elejéig. Az első országút Fiumétól Laibachig VI. Károly uralkodása kezdetén épült meg. A tengeri kereskedelem érdekei iránt élénk érzékkel biró császár 1717-ben indította meg az út építésére vonatkozó intézkedéseit. A fiumeiek kaptak az alkalmon s városuk részéről 500 aranyat szavaztak meg a Fiume területére eső útszakasz költségeihez.
1728-ban kész volt az első laibach-fiumei országút; a császár ez évben hintón 228érkezett a város látogatására. Jóval később, csak Mária Terézia országlása idején (1771-ben) adatott át a forgalomnak a fiume-károlyvárosi országút mely nevét (Via Carolina) ugyancsak Károlytól, mint kezdeményezőjétől nyerte.
A középkorban tehát Fiume összes szárazföldi forgalmát kizárólag teherhordó állatok közvetítették. Hasonló volt az állapot Triesztben és Isztriában. Krajna kereskedését a tengerparttal 40,000 teherhordó állat szolgálta. A hajcsárok (mussalati) hosszú karavánokban vezették le Krajna felföldjéről a vas-szállítmányokat Fiume kikötőjéhez s onnan ismét olajos tömlőkkel megrakott állataikat fel Laibach felé. Fiuméből Laibachnak annak idejében két ösvény vezetett, melyek Klanában (Castua fölött) egyesültek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
