Csoltó.
Csoltó.
Csoltó, sajómenti magyar kisközség, 93 házzal és 554, túlnyomó számban róm. kath. vallású lakossal. E községről már 1291-ben találunk írott nyomokat, a mikor Chokothow elferdített alakban van említve. 1405-ben a Basó család az ura és ekkor két község volt, Kis és Nagy megkülönböztetéssel. 1427-ben Colthow néven említik az egykorú iratok. Kis-Csoltó emlékét ma már csak a községhez tartozó hasonló nevű puszta tartja fenn. Innen veszi előnevét a Ragályi család is, mely már a XV. században a község földesura volt. A Basó és a Ragályi család még a mult század első felében is birtokos itt, de kivülök még a Kiss, Ludman, Bartók, Bónis, Kálniczky, Kerepesy, Szuhay, Szeleczky, Oroszlányi, Sebe és Sághy családoknak is van itten részök. Az 1706 november 25–26 közötti éjjelen itt hált meg II. Rákóczy Ferencz Basó Gábor házánál, a mikor a rozsnyói tanácsűlésbe utazott. Ma Kubinyi Géza orsz. képviselőnek és Hevessy Sándornak van itt nagyobb birtoka és az utóbbinak úrilaka, melyet Szuhay József építtetett. A róm. katholikus templom 1800-ban, a református 1840-ben épült. A kath. egyház birtokában a XVII. század közepéről való érdekes szentségtartó van. Csoltó közelében 39feküdt a XIII. században Zagrágy község. A község postája és vasúti állomása Gömörpanyiton van, távírója pedig Tornallyán.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
