Serke.
Serke.
Serke, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 203 házzal és 1017 ev. ref. vallású lakossal. E község a Lórántffiak ősi birtoka, kiknek itt váruk is volt, melynek nyomai ma is látszanak. Az 1244-iki adománylevélben Sisque néven van említve. Lóránt mester 1324-ben már a 93serkei vár ura, 1443-ban, a mikor György gömöri alispán volt a birtokosa, Giskra hadai foglalták el a várat. 1460-ban Mátyás király kiűzte innen a cseheket és a várat és tartozékait visszaadta a Lórántffiaknak. 1427-ben már jelentékeny helység lehetett, mert földesurának 64 jobbágyportája volt itt. 1424-ben a Felediek szerepelnek mint földesurak, a kik a Lórántffiakkal vérrokonok voltak. A XVII. században a Vay, Czegey, Vass, Szilassy, Toldalagi és a Kemény családok az urai, majd a Rákóczy-féle csetneki uradalomhoz tartozik, utána pedig a Korniss, Vécsey, Rédey, Inczédy, Kemény, Bánffy és Szilassy családok a birtokosai, most pedig Gömöry Jánosnak, Draskóczy Lászlónak és Fáy István orsz. képviselőnek van itt nagyobb birtoka. A XVIII. században a serkei járás székhelye volt. Vára a XV. században Kappla néven is szerepel, akkor, a mikor a serkei Lórántffiakkal rokon Kapplay család volt az ura. 1786-ban a községet Sikovcze tót néven is említik. A község a török világban és a Rákóczy-féle szabadságharczok idején több izben volt ütközet színhelye. A faluban két úrilak van. Az egyiket a Szilassyak építtették, ez most a Gömöry Jánosé, a másikat a br. Kemény család emeltette, ez jelenleg a Fáy Istváné. A református templom 1718-ban épült. Az egyház birtokában több érdekes szent-edény van, melyek a XVIII. századból valók. Serkéhez tartozik Sastelek puszta, a mely már a XV. században említtetik. Serke és Détér között feküdt Czéncz, vagy Chyncz község is, mely 1481-ben merül fel s azután nyoma vész. Serke község postája, távírója és vasúti állomása Feled.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
