Családélet.
Családélet.
A mi a vármegyét lakó magyarok családéletét illeti, az teljesen megegyezik az ország magyar népének családéletével. Tudja, hogy a nép az állami élet alapzata és e tudatában családja körében rendet és jó erkölcsöt tart fenn. Az apa és anya ennek szigorú őrei. A házastársak megbecsülik egymást. A feleség a férjet uram, apjukom, emberem, emberkém, stb., a férj a feleséget, feleség, asszony, galambom, lelkem, stb. néven szólítja. A férj a feleséget tegezi, a feleség a férjet rendes körülmények között soha. A gyermekek sem tegezik a szülőket. Általában pedig azt mondhatjuk a megszólításokról, hogy idősebbek a fiatalokat öcsém, húgom, szolgám, fiam, – a fiatalabbak pedig az idősebbeket apámuram, anyámasszony, néném, bátyám stb. megszólítással illetik. A gyermekek nevelésére sokat ad a magyar; fiait, leányait szinte elkényezteti, míg iskoláztatja s azután is csak játékszerüen vezeti be a munkálkodásba. A családi összetartozás annyira ki van fejlődve közöttük, hogy egymás érdekeit még a távolból és távolba is megőrizni, fejleszteni és elősegíteni igyekeznek. A gömöri törzsökös juhászcsaládok olyan összetartozó nemzetséget alkotnak, hogy maguk közé más megyebelit, még bojtárnak sem fogadnak fel. Úgy ezeknél, mint általában a családoknál, az apa, nagyapa, mint a család feje föltétlen tekintély, a ki jutalmaz és büntet is.
172A családélettel szoros összefüggésben van a vendégszeretet is, a vármegye magyar népének kiváló erénye. Kinálásban, vendégmarasztalásban nemcsak a gömöri és kishonti nemes urak familiái, de a nép egyszerű családjai is híresek. A vendéglátás fűszerét természetesen a konyhák adják, a melyek a családi otthon képének is fontos kiegészítő részei.
A mit e tekintetben a vármegye magyarságánál tapasztalunk, azt nagyobb vonásaiban a tótságnál is feltaláljuk. Nem olyen kedves és megnyerő ugyan a családi kép, mint a magyarnál, de férj és feleség, gyermekek és öregek között általánosságban a fentebb előadott viszonyok vannak. A gyermek nevelésére, iskoláztatására nem fordít a tót nép annyi gondot és előbb fogja munkára is a fejlődő gyermeket. A rokonságban lévő családok sem tartják fenn annyira az érdekközösséget, mint a magyaroknál; de még a vendégszeretet sem olyan ezeknél, mint amazoknál. A konyha pedig már épen nagy különbséget mutat. Azért mondja a gömöri magyar figurázásképen, a vásárokon szerényen és szegényesen kosztoló megyebeli tótnak:
Lacit* ëgyé’, főgyi, në’ zab kënyëret!
Laczi-pecsenyét.
A dobsinai németség családélete ugyanazt a vonzó, kedves és nyugodalmas képet nyújtja, mint a minőt a Szepesség jóravaló németjeinél láthatunk. Nem ugyan forró lelkesedéssel, de megnyerő szerénységgel, szívességgel és őszinteséggel tudják ezek vendégszeretetüket gyakorolni. Konyhájuk pedig, néhány különlegesebb ételt nem tekintve, egészen magyaros. A dobsinai különleges ételek egyik legnevezetesebbike a Topscher cknetchen, a szalonnával, burgonyával és liszttel készült bányász-galuska, mely hatalmas nagy darabokban túróval, vajjal kerül a dobsinai bányászok asztalára. Nem kevésbé eredeti a tenyérnagyságú, túróval, de leginkább lekvárral töltött Pirochen, derelye és a hajdanában pisztrángmájakból, most pedig burgonyából, tejből, kevés lisztből és eczetből készült Feschlebert leves.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
