Népies játékok.
Népies játékok.
A mi a vármegyei nép legényeinek, leányainak s itt-ott az idősebbeknek is kedvelt és űzött népies játékait illeti, azok a labda, a mancs (fagolyó), a bige és a különféle körbe-fogódzó és kergetődző játékokban nyilvánulnak. Kora tavasztól, késő őszig, ünnep- és vasárnapok délutánjain, vecsernye vagy litánia után, a faluvégi páston, vagy a falu piaczán, ha csak az idő engedi, mindig játszanak, cziczáznak, sürögnek, forognak, kapóznak, mancsoznak, szóval jótékony és egészséges mozgással járó játékot űznek. E játékokhoz a labdát a legények, bőrrel borított tehénszőrből maguk készítik, nemkülönben a mancsot és a gurító karikákat. A benn a farkas, künn a bárány és a gunár-kereső különösen a vármegye felnőttebb fiatalságánál még most is kedvelt játék. A gunár-kereső, mely andalgó sétával, helylyel-közzel láncz- és kapu-alakítással, ellenvonulásokkal, kigyózó menetelésekkel van egybekötve, leginkább a barkó leányok és legények kedvelt játéka. Dalolva és a dalt gyakran harmonikával kísérve, járják be ezzel a játékkal a falut, a melynek vénei, öregei a tőczikre, padkára kiülve, gyönyörködnek a fiatalokban. A játék dalszövege így kezdődik:
A gúnárom elveszett,
Én azt keresni menek;
Nincsen annak más jegyi,
Barna a szárnya hegyi, stb.
Én azt keresni menek;
Nincsen annak más jegyi,
Barna a szárnya hegyi, stb.
A gyerekseregnél a játékok változatos sokféleségét találjuk. A mondókás játékok, találósak, futó és ugró játékok, a kövecske kopózás, kiolvasó stb. játékok számát, az általánosan elterjedt és a gyermekekre e tekintetben is jótékonyan ható kisdedóvás csak szaporította. És mint általában hazánk minden vidékén, úgy e vármegyében is, a magyar fiugyermeknek a könnyü futkosással járó lovasdi-, míg a tót gyermekeknél a nehéz fuvarozó lovasdi játék a jellemző. A leánygyermekeknél a bábuzás, főzgélés az első. És a két nembeli gyereksereg meleg eső után együtt gyúrja és alakítja ezer- és ezer-féle alakba az utcza sarát, hogy e játékában a vele született alkotási képesség kifejezést nyerjen. A játékszerek közül, melyet a gyermek maga majmol össze és csinál meg fáradsággal, de örömmel, két sajátos játékszert tanultunk ismerni. Az egyik a magyar fiugyermek fűzfavesszőből összeszerkesztett kedves bakszekere, a másik a tót fiugyermek épen 196olyan kedves és a hegyi patakocska vizén elhelyezett hámor-kerek-e (hamrik koleszo). E két játékszert mutatja be képünk.
Gyermekjátékok: bakszekér. a) szárnyas, b) lapátos hámorkerék.
Komoróczy Miklós rajza.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
