Alapkőzet.
Alapkőzet.
E hegyvidék, melynek nyugati lánczolatai érczekben bővelkednek, négy geologiai övet foglal magában.
1. az agyagpala Rozsnyótól, Krasznahorkától és Nagyveszveréstől a keleti határig terjed;
2. ettől északra, délnyugatról északkelet felé vonúl a csillámpala öve, Betlér fölött, Tresznik és Hnyilecz irányában. Babinától nyugatra, jókora darabon az eocen formáczió ékelődik be. Ezenkívül két gránit-tömeg emelkedik ki a csillámpala fölé. Az egyik a Nagyszulhegy, a másik Rédovától északnyugatra. Ugyanily szigetként nyomúl elő még három mészkő-tömeg: Felső-Sajónál Dobsina mellett s ezekkel szemben a Radzimhegy, a Sajó túlsó oldalán ugyan, de ebbe a zónába esik;
3. a werfeni pala keskenyebb öve, a Treszniktől (1398 m.) a Gölnicz völgyéig;
4. északnyugati része, a Triaszmész, már összefügg a garami és murány-vidéki mész-zónával.
A helyenként felmerülő egyes kőzetek a dobsinai hegycsoport legérdekesebb kőzetei: a gabbró, a serpentin és a gránit. (Felsőbükkös.) A gabbróval előfordúl a quarz-diorit. Benne vannak a kobalt- és a nikel-telepek beágyazva; a quarzit és a zöld dévoni pala, kevésbé a mészkő és a kőszénképződésű homokkő. Délfelé az ősagyagpalák a túlnyomók; átmenetkép vörös homokkő és werfeni pala. A diallag serpentin gyakran asbestté alakúl át.
Részlet az aggteleki barlangból.
Eredetije Markó Miklós tulajdona.
Az ércztelepekben gazdag terület ásványai közűl kiemelendők: Chalibit, Limonit a Haematittal nappali bányászatból kerűl ki; a kobalt és a nikel egykor gazdagon fizetett. (Zemberg.) Itt a Quarz-diorit elegy-részei 16a Biotit, Amphibol (olykor Alumnitté változva) és Andesin. A tömegkőzet Chlorit-palába megy át, míg a Diorit némelykor palásszövetű Quarzzal, vagy annélkűl, aprószemű. Máskor az Amphibol túlnyomó s Epidót-erek is húzódnak át rajta. Előfordúl még a Caleit, a Dolomit, Ankerit, Aragonit, Baryt, majd Pyrit, Chalkopyrit, Tetraëdrit, Antimonit, olykor Malachit, Lazurit, Magnetit, Nikelin; ritkában Wolnyn és Allophan.
Rozsnyó bányáiban főleg az Antimonit található, mely mint az arany és az ezüst kisérője, egykor szépen jövedelmezett; Zinnabarit (nagyobb mennyiségben Alsó-Sajón is), Siderit (32–48% vastartalommal). A bányák területe Alsó-Sajótól Rudnáig terjed.
Részlet az aggteleki barlangból.
Ered. Markó Miklós tulajdona.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
