Bartholomaeides László
Bartholomaeides László
Bartholomaeides László ág. ev. lelkész, szül. 1754 nov. 16-án Klenóczon, a régi Eördegh nemes családból. 1779-ben Osgyánba hivatott meg elemi tanítónak, honnan két év mulva a wittenbergai egyetemet kereste fel, hol tanulmányait befejezvén, ochtinai lelkészszé választatott. Ez időtől kezdve egyházmegyei hivatalokat viselt s főesperesnek is megválasztották, de ez állásáról, gyakran megújuló kínzó betegsége miatt, 1824-ben lemondott. Megh. 1825 ápr. 18-án Ochtinán. B. egyike legkiválóbb történetíróinknak, ki részint mint adatgyűjtő, részint mint monografus, rendkívüli érdemeket szerzett s művei ma is forrás-művekül szolgálnak. Írt természetrajzot, földrajzot, kathekizmust, egyházi beszédeket, megírta Amerika történetét s kéziratban is körülbelül 40 kötetnyi munkája maradt, de mindezek között legfontosabbak azok, melyek szülőföldjének történelmi, földrajzi és statisztikai viszonyaira vonatkoznak. E sorozatból felemlítjük a következőket: Memorabilia provinciae Csetnek. Neosolii 1799. – Nuncium. Ochtinae, 1804, melyben Gömörmegye ismertetésének programmját adja. – Tractatus historicophilologicus de nomine Gumur et ei similibus. Lőcse 1804. – Inclyti Superioris Ungariae Gömöriensis notitia historico-geographico-statistica. U. o. 1806–8. – De Sajone amne. U. o. 1808. – Brevis tractatus, quo disquiritur: an nomen ungaricum et magyaricum apud veteres fuerunt propria, vel adpellativa? Lőcse, 1809.
BARTHOLOMAEIDES LÁSZLÓ.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
