Mérges.
Mérges.
Mérges, rábamenti magyar kisközség, melynek első írott nyomát 1372-ben találjuk, a mikor a Pokiaknak itt részbirtokuk van. 1410 körül Mérges Miklós az ura. 1458-ban Mérges Miklós a maga birtokát Koczor Györgynek adja el, 1463-ban pedig a Szentgyörgyi grófok veszik meg Mérges Péter birtokrészét. Ezután a Pokiak lettek az urai, de 1509-ben Nádasdy Ferencz foglalta el tőlük. Úgy látszik azonban, hogy a Pokiak ismét visszaszerezték, mert mikor 1582-ben a vármegye itt a törökök ellen váracsot építtetett, ennek kapitánya Poki Mihály lett. Ugyanekkor Poki Mihályon kívül Poki István özvegye volt az ura. A Pokiakat a birtokban a Márffyak, majd a Kisfaludyak váltották fel. Később közbirtokosok lakták, most pedig Szabó Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. Az a hely, a hol a váracs állott, ma is Várhely nevet visel. E váracs romjai még a mult század elején láthatók voltak. Hajdan itt a Rábán erős kőhíd vezetett át, melynek alapjait azonban a gyakori árvizek alámosták és a híd összedőlt. Az utolsó nagyobb árvíz 1876-ban sújtotta a községet. Ág. hitv. evangelikus templomát 1787-ben építették. A község házainak száma 47, ág. hitv. evangelikus lakosaié 241. Postája Rábaszentmihály, távírója és vasúti állomása Enese. Ide tartoznak Csemeztag és Kálmántag majorok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
