Kautz Gyula.
183Kautz Gyula.
Kautz Gyula, ismert közgazdasági író, jogi doktor, val. belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja, az osztrák-magyar bank volt főkormányzója, M. Tud. Akadémia volt másodelnöke, született Győrött. 1829 november 5-én. Ugyanott végezte középiskoláit és jogakadémiai tanulmányait. Húszéves korában avatták doktorrá a pesti egyetemen. Az 1848/49-iki szabadságharczban rövid ideig nemzetőrként szolgált. A tanári pályát választva, külföldi egyetemeket látogatott: Berlinben, Heidelbergában és Lipcsében. 1851-ben a pozsonyi jogakadémiához nevezték ki segédtanárrá. 1853 elején rendes tanárként a nagyváradi jogakadémiához, 1858-ban pedig a budai műegyetemhez helyezték át és mind a két intézetben a közgazdasági és közigazgatási tanszakokat adta elő. Ebben az időben kezdte meg tudományos irodalmi működését Az Osztrák-magyar birodalom statisztikája czímű tankönyvvel és a Smith Ádám és a modern nemzetgazdaságtudomány czímű nagyobb tanulmányával, mely 1854-ben a »Kelet Népe« czímű folyóiratban jelent meg. Az ötvenes évek végén mint a politikai tudományok doczense habilitáltatta magát a budapesti tudományegyetemen. Ekkor jutott összeköttetésbe a M. Tud. Akadémia, a közélet és a publiczisztika vezérlő embereivel és kezdett élénk részt venni azokon a tárgyalásokon és vitákon, melyek az Országos Gazdasági Egyesületben és az Orsz. Iparegyesületben ebben az időben folytak. 1860-ban választották meg a M. Tud. Akadémia levelező tagjává, a hol »Az állameszme, világtörténeti fejlődésében« czímű értekezésével foglalta el székét. 1862-ben az akkori kir. helytartótanács a londoni világkiállítás tanulmányozására küldötte, mely után gazdag tapasztalatairól terjedelmesb jelentésben számolt be. 1865-ben választotta meg M. Tud. Akadémia – különösen Deák Ferencz ajánlatára – rendes taggá. Nagyobb szabású szakmunkáit is ebben az időben tette közzé, így 1860–83-ig »Nemzetgazdaság- és pénzügytan« és »Politika vagy országászattan«. Az elsőt a M. Tud. Akadémia a Marczibányi-féle díjjal, a másodikat pedig 1878-ban a nagy jutalommal tüntette ki. Ezeket követte a »Theorie und Geschichte der Nationalökonomie und ihre Literatur«, melyben egyrészt az ú. n. históriai-ethikai iskola tanainak tüzetesebb megalapításához járult, másrészt a közgazdaságtan elméleti és irodalomtörténeti fejlődését először tárgyalta tudományosan és kimerítően a szakirodalomban, úgy hogy e művét a külföld is elsőrangú forrásmunkának tekintette. Közben külföldi tudományos folyóiratokban is szakczikkeket közölt. 1863-ban a pesti tudomány-egyetemen a magyar közjog és közigazgatás, öt évvel később pedig a nemzetgazdaság- és pénzügytan rendes tanára lett. 1864-ben az osztrák közoktatásügyi kormány a prágai egyetem politikai tanszékét ajánlotta fel neki, a mit azonban el nem fogadott, a mint hogy nehány évvel később a Beck közös pénzügyminisztertől neki felkínált államtitkári állást sem fogadta el. 1865-ben a Magyar Tud. Akadémia rendes tagjává választotta meg. 1865-ben Győr városa képviselőnek választotta és ő volt az első tanár a magyar törvényhozó testületben. Kautz a Deák-párthoz csatlakozott és több bizottságban nagy tevékenységet fejtett ki. Ekkor tette közzé »Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika«, továbbá »A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon« czímű, akadémiai jutalmakkal kitüntetett terjedelmes két munkáját. Az egyetem előbb dékánná, majd rektorrá választotta, a kormány pedig a tiszai vasút igazgató választmányában képviseletével bízta meg, mely alkalommal a vasút államosításának eszméjét segítette érvényre jutni. Ugyanekkor jelentek meg »Az egyetemek hivatása és az újkori állam« stb. czímű rektori beszédei. 1875-ben ő felségétől a Lipót-rendet nyerte. 1878-ban ünnepelték meg 25 éves tanári jubileumát. 1883-ban nevezték ki az Osztrák-Magyar Bank alkormányzói állására. Egy ideig a Magyar Tud. Akadémia nemzetgazdasági bizottságának elnöki tisztét is viselte, és viseli jelenleg is; majd örökös főrendiházi tag lett. A hetvenes és nyolczvanas években írt tudományos értekezéseiből a következőket említjük fel: »A jogtudomány és nemzetgazdaságtan«. – »Az angol alkotmány jellemzése.« – »Szabad kereskedés-e vagy védvám?« – »A városok alakulásának és fejlődésének törvényei.« – »A szoczializmus és communismus rendszerei.« – »Az európai államok összehasonlító pénzügyi statisztikája.« – »Smith Ádám méltatása.« – »Az államgazdaság eszméje és a szoczialisztikus financzia kezdetei.«, stb.1905–1907-ben jelent meg még Kautz tollából: »Tudomány és tudományosság hazánkban« akadémiai elnöki beszéd, és »A parlamentáris kormányalkat«, 184meg »Magyar Imperialismus és Hegemonia« cz. nagyobb politikai tanulmányai a Budapesti Szemle 1906 és 1907-iki évfolyamaiban. 1891-ben lett az osztrák-magy. bank főkormányzója, egy évvel később nyerte a titkos tanácsosi czímet és 1900-ban vonult vissza a bankkormányzói állásból. Kautz a Magyar Tud. Akadémia másodelnöke volt (1904–7); jelenleg igazgató tanácsi tagja, valamint a párizsi Société d’Economie Politique és a londoni nemzetközi Statisztikai Intézetnek tiszteleti tagja. Több hazai tudományos és közgazdasági társulatnak választmányi tagja.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
