A törvény előtti egyenlőség kora.
A törvény előtti egyenlőség kora.
Az 1848-iki nagy idők a polgároknak törvény előtti egyenlőségét megteremtvén, a földesúrnak jobbágyai felett való bíráskodása megszűnt; egyebekben azonban a kitört szabadságharcz megakadályozta a törvénykezési viszonyoknak szabályozását. A szabadságharcz leveretése után az abszolut hatalom rendezte ezeket a viszonyokat s Győrött a városra és megyére kiterjedő hatáskörrel megyei törvényszéket (társas bíróságot) s ugyanott, valamint Téten és Szentmártonban járási bíróságot (egyes bíróságot) szervezett. Másodfokú bíróság volt a soproni kerületi főtörvényszék, harmadfokban a bécsi legfőbb és semmitő törvényszék határozott. Mindazonáltal házassági perekben az előbb volt egyházi bíróságok továbbra is megmaradtak. 1861-ben helyreállíttatván az abszolut uralom által megszakított jogfolytonosság, a törvénykezés rendje is a régi viszonyok szemelőtt tartásával, de az újabb fejlődés kívánalmai szerint újra szerveztetett az ideiglenes törvénykezési szabályokban, (országbírói értekezlet szabályai). Az alkotmány helyreállításával a törvénykezés mai rendjét megelőzőleg még egyszer történt ideiglenes rendezés; végre az 1871. évi bírói szervezeti törvények megvetették az alapját a mai törvénykezési rendnek, mely Győr városát kir. ítélőtáblai és kir. törvényszéki székhelylyé tette.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
