Az Árpádok alatt.
Az Árpádok alatt.
Az első sugár, mely Gyöngyös város történetébe bevilágít, Béla királyunk 1261-ik évben kelt adománylevelében fényeskedik, melyben Béla az egri egyháznak Szent László királyunktól adományozott birtokait elsorolja s ezek között a mai Gyöngyöspüspökit (Gungus-Puspoky) is említi, a mi kétségtelenné teszi, hogy Gyöngyös már Szent Lászlónak idejében meg volt, még pedig nevezetesebb helyként, mert különben nem kapta volna tőle neve felét a szomszédos falu.
A honfoglaláskor, a Névtelen jegyző írása szerint, Gyöngyös: Ede és Edömér kun vezérek birtokába jutott. Árpád ugyanis ezeknek a Mátra erdejében s annak vidékén nagy földet adott, hol az ő unokájuk Pata, várat épített. A Pata nemzetségéből származott Sámuel király, kit kegyességeért Abá-nak (apa) neveztek. Aba Sámuel családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert s így nemzetségét is nagy tekintélyre emelte. Szent István királynak sógora volt, az ő húgát vevén nőül; hét évig a nádori méltóságot viselte s azután király lett.
A mint e nemzetség szaporodott, több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert az ősi birtokon megosztozott s egymástól különvált nemzetségi tagok részint osztályban kapott birtokaik, részint nemzetségük kiválóbb tagjainak 112neveit vették fel; de azért, mint ősnemzetség tagjai, mint királyi sarjadékok, mindig a közös törzsre hivatkoztak és magokat Aba-nemzetségbeli nemeseknek – nobiles de genere Aba – nevezték.
Az Aba-nemzetségnek negyedik ágát tették a Csobánkák, kiknek egyike János comes, a gyöngyösi Csobánka fiaként említtetik István ifjabb király 1267-ik évi adománylevelében, melyben Halászt (Gyöngyöshalászt), a hevesi vár birtokát, Jánosnak, Csobánka fiának adományozta azért, mivel a Henrik nádor ellen vívott ilsvazeghi (isaszeghi) ütközetben egymaga három vitéz harczost fogott el és adott a királynak. János comes fiai: László mester, Sámuel és Dávid 1301-ben az egri káptalan előtt birtokaikon egyező akarattal megosztoztak. Az osztályegyezség szerint az atyai birtokokat (Aruk, Halaz, Sodan, Paan, Nogouch et Iyenen) a három testvér között megfelelő értékeléssel szétosztották, azonban Gyöngyös, továbbá a vele szomszédos Benevár és Beneváralja város, az osztályegyezség után is közös birtokuk maradt. Ezekből részt nyert mind a három testvér, kik pontos határjelzőkkel látták el mind Gyöngyös, mind Benevár és Beneváralja város belterületén, továbbá ezek határaiban részül jutott örökségüket.
Az osztozkodást megelőzőleg, 1299-ik nyarán, a nyugtalan vérű Csobánka László, lovagi kóborlásai közben, Rafain bánnak, Ágasvár és Debreczen város urának jobbágyai közül hármat megölt, hatot pedig halálosan megsebesített s mintegy kétszáz márkára becsült zsákmányt szerzett magának. Lászlónak Biharban való megfordulása azzal a mozgalommal lehet kapcsolatos, mely III. Endre ellen irányult, középpontja a biharvármegyei Adorján vára volt, melyet 1296-ban a király ostromoltatott is. Viselt dolgai miatt hűtlenségi és hatalmaskodási perbe keveredett, melyet Rafain szörényi bán halála után, ennek legközelebbi rokona, Dózsa nádor is folytatott ellene. A pör azzal végződött, hogy Csobánka Lászlót fejvesztésre ítélték, kétezer tallérra becsült javait pedig elkobozták. Gyöngyös s egyéb birtokai két részét 1322-ben Lambert, a pörben ítélkező országbíró, harmadrészét pedig Dózsa nádor, felperesként nyerte adományul Róbert Károlytól.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
