Kálvária. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Kálvária.

Gyöngyös nyugati részén, a Dolha-patakra lejtő fennsíkon, honnan a regényes hátterül szolgáló Mátra betekinthető, épült a messzeföldön híres gyöngyösi Kálvária. Alapítója a Gyöngyösön 1670-ik évben a megváltó haldoklása emlékére alakult Agonia-Társulat, mely a betegek és haldoklók iránti gondoskodást tűzte ki czéljául. A társulat az élén lévő jezsuitáktól lelkesítve, határozta el a kalvária építését. Az építés előtt vita merült fel az 1721. évben a fölött, hogy a ferenczrendieket, vagy a társulatot illeti-e meg a kalvária-építés joga. A megkérdezett egri püspök az Agonia-Társulat, mely a betegek és haldoklók iránti gondoskodást tűzte ki czéljául. A társulat az élén lévő jezsuitákból lelkesítve, határozta el a kalvária építését. Az építés előtt vita merült fel az 1721. évben a fölött, hogy a ferenczrendieket, vagy a társulatot illeti-e meg a kalvária-építés joga. A megkérdezett egri püspök az Agonia-Társulat javára döntötte el a kérdést.

A mint a főpásztori engedély megérkezett, 1721. április 4-én, a hétfájdalom emléknapján, tette le a Kalvária alapkövét Wenner Jakab jezsuita tartományfőnök, Vida Ignácz városbíró és tanácsosai jelenlétében.

Az építkezéshez járultak: Almássy János, Ágnes és Ferencz, Koháry István és más földesurak s a hívek, úgy hogy már szeptember 14-én harsonák hangja és dobok pergése között Gyetvay Mihály egri kanonok és gyöngyösi plebános 131fölszentelte. A következő évben a társulat építtette a Kalvária kőkerítését is. 1723-ban pedig a Kalvária főkápolnája mellé két kisebb kápolna épült.

1878-ban a régi főkápolnát a város és a hívek költségén átalakították és megnagyobbították. Kedves ájtatoskodási helye nemcsak a gyöngyösi, hanem a messze vidékről elzarándokoló katholikusoknak is.