Vörös bor.
Vörös bor.
A vörösbort nyilt kádakban erjesztik ki, úgy hogy azokban a lemalmozott szőlőczefrét 8–14 napig hagyják erjedni és a feldagadt czefrét 2–3 óránként 252alámerítik, (csömöszölik). Sok gazda nem engedi a czefrét (kalapot) lecsömöszölni, hanem 2–3 óránként saját levével bőven meglocsoltatja.
A birtokosok azt tartják, hogy nyilt erjesztéssel finomabb ízű bort nyernek, mintha zárt hordókban, erjesztő akonával ellátva, vagy kettős fenekű kádakban, zártan történik az erjesztés. Vörösbort jobbára Kadarkából, néhol Nagy-burgundiból készítenek; szórványosan a szín sötétítésére több-kevesebb Oportót, alicanthe-bouschettet, Petit-Bouschettet, Marzeminót, sőt Othellót is kevernek közéje. Leginkább azonban Kadarkából készül a vörösbor, úgy hogy október dereka táján a jól beérett, de meg nem aszott fürtöket leszedik; a rothadt, sértett, éretlen fürtök és bogyók kiválogatása után kitapossák vagy lemalmozzák és nyilt kádakban kierjesztik.
Miután a Kadarka, kevesebb festő anyagával, egyike a halványabb vörös bort adóknak, sokan ezen úgy segítenek, hogy a must 1/3 vagy 1/4 részét lemerik, vagy olyan törkölyt adnak hozzá, a melyből siller-bor készült. Vörösborok készítésénél a lebogyózás itt nincs elterjedve, mert a főfaj, a Kadarka, aránylag kevés csersavat tartalmaz, (jellegük az egri és visontai vörösboroknak, hogy nem túlfanyarok) és ha a kocsányt eltávolítjuk, a bornak esetleg az okvetetlenül szükséges fanyarsága se lesz meg. Ha leszemelik a szőlőt, tényleg finomabb bort kapnak; de hogy kellő fanyar íze legyen, a mustból sokat, majdnem felét le kell merni, miáltal kevesebb vörösbort nyernek.
Az egri és visontai vörösborok országszerte kedveltek, sőt az ú. n. „egri bikavér” külföldön is ismeretes és egyre terjed.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
