Egerbakta.
32Egerbakta.
Egerbakta. A pétervásári járásban, a Mátra és a Bükk hegség között, a Keselyű-hegy alatt, az ú. n. Felsőmezőn, a Laskó-patak mindkét partján terül el. Első ízben 1295-ben említik az oklevelek „villa Bacha” néven. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben már Bakta néven szerepel a hevesi főesperesi kerület plebániái között. Az 1546. évi adóösszeírás szerint Horváth Ferencz földesúri hatósága alá tartozott, ekkor csak 1 jobbágytelek után fizetett adót. 1552-ben 2 portát írtak itt össze. Ebben az évben a törökök elpusztították; az 1554. évi adóösszeírásban azok között a helységek között fordul elő, a melyek az előző 1553–54 években épültek fel újból. Az 1635. évi összeírás szerint 3/4, 1647-ben 1 1/2, 1675-ben fél, 1686-ban fél portája volt. 1693-ban Pencz János Benedek kincstári tiszt birtokában találjuk. A XIX. század első felében az egri érsekség földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg is legnagyobb birtokosa a helységnek az egri érsek. Templomát, mely a középkorból maradt fenn, 1789-ben építették újjá és 1909-ben restaurálták. A község területe 5628 k. hold, lakóházak száma 238 és a lakosság 1166 lélek, akik mind magyarok s 5 ref. és 9 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. Postája helyben, távíró és vasúti állomása Egerben van. A községhez három kőbánya és az erdőben egy kies fekvésű tó tartozik. A helység előbbi neve Bakta volt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
