Tarnaszentmária.
Tarnaszentmária.
Tarnaszentmária. Az egri járásban, a Mátra hegység tövében elterülő völgyben, a Tarna jobb partján fekszik. Egyike Heves vármegye legrégibb községeinek. Kétségkívül már az első Árpádházi királyok uralkodása alatt megvolt. Róm. kath. temploma a XI–XII. századbeli román ízlésben épült, altemplommal. Okleveles adataink azonban csak 1417-től kezdve vannak e helységről. A XVIII. században részben tótokkal telepítették be, a kik azonban a XIX. század elejéig teljesen megmagyarosodtak. Az 1771. évi úrbéri összeírásban Szent-Mari néven fordul elő. Az úrbéri rendezés alkalmával a IV. osztályba sorozták. A XIX. század első felében SzentMari néven volt ismeretes. Ekkor Szemere Pál, Fáy Sámuelné, Csoma Zsigmondné, Pappszász György, Kazinczy András, továbbá a 80Gyulay, Liptay, Kürthy, Végh, Okolicsányi és Bárczy családok voltak itt birtokosok. Később a Soldos család birtokában találjuk. Az ősi róm. kath. templomnak kegyura nincs, hanem saját alapjövedelméből és a hivek adományaiból tartja fönn magát. A község területe 1915 k. hold, lakóházak száma 98 és a lakosság 492 lélek, a kik közül 2 német, 1 tót, a többi magyar; vallásra nézve 2 ref. és 5 izr. kivételével róm. katholikusok. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A határban több trachit-bánya van. A község posta-, távíró-, telefon- és vasúti állomása Verpelét. E helységhez tartozik Dobi puszta, az egri érsekség birtoka.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
