Vármegyék keletkezése.
453Vármegyék keletkezése.
A XIII. század végén és a XIV. század elején a régi királyi várispánságtól elütő vármegye keletkezett. Ennek az új vármegyei szervezetnek legnevezetesebb intézménye: a szolgabíróság. A szolgabírák a királyi bilochusok helyébe lépnek, őket a vármegye közönsége választja, nevük „judices servientium regalium.” Ők a királyi ispánnal szemben a megye közönségét képviselik. A szolgabírói intézménynyel egyidejűleg a várispánságoknak régi század- és tizedkerületekre való beosztása is megszünik, azután minden vármegye, tekintet nélkül terjedelmére, az 1290:V.t.-czikk szerint a négy szolgabírónak megfelelőleg négy járásra oszlik. A régi várispánsági szervezetből csak a törvénykezéssel összefüggő alsóbbrendű tisztségek, úgymint a poroszlók és bakók maradtak meg. Ekkor fejlődik ki a vármegyei közönség és a vármegyei terület fogalma. A vármegyék akkor olyan kormányzati területek, a melyeknek lakói maguk választják négy szolgabírájukat. A vármegye közönségét a vármegyei gyűlés, congregatio jeleníti meg, a melyet eleinte csak királyi engedélylyel lehetett tartani. E vármegyei gyűléseken a XIII. század vége felé már a nemesek tömörülnek, de megjelennek azokon még a nem nemes szabadok is. Az ispán „comes” főteendője a politikai kormányzat és a törvénykezés, a vármegyei gyűléseken s a vármegyei törvényszékeken ő elnököl. Ő nevezi ki helyettesét, a régi „comes curialis”-t, a kit ebben a korban „vicecomes”-nek, vicispánnak kezdenek nevezni. Ez ítélkezik az ispán megbízásából a vármegyei törvényszéken. Mivel nemesek fölött is ítélkezik, azért a nemesség nemesi származást is követel tőle, mint az 1290:III. és IV. t.-czikkekből kitünik. De azért nem nemesek is voltak vicispánok. Az új vármegyék kormányzata tehát részint királyi, részint autonóm jellegű. Királyi azért, mert királyi főtiszt alatt állanak, a ki maga nevezi ki helyettesét; autonóm azért, mert a vármegye közönsége maga választja szolgabíráit s vármegyei törvényszékeket tart.
Heves vármegye mai területén 1271-ben V. István király még személyesen jelenik meg törvénykezésre. Ősi szokás szerint a Heves melletti Hajóhalmán összegyűjti a tiszavidéki nemességet s panaszaikat meghallgatja. Okleveleink szerint ekkor adta elő Lampert, egri püspök, élő szóval az egri püspökség jogait és privilégiumait, melyeket 25 éltes nemes esküje megerősített. A király élő szóval döntött és a királyi döntést azután nagy pecsétes királyi levélbe foglalták.29) Utóbb a királyt itt is rendesen a nádor helyettesítette. A nádor is szabad ég alatt, rendesen valamely árnyas helyen, egyik vagy másik község közelében tartotta gyűléseit. A nádor 1335 és 1347-ben a borsod- és hevesvármegyeieket egy helyre gyűjti össze Szíhalmon30), de van tudomásunk több, tisztán hevesvármegyei nádori gyűlésről is. Ekkor a nádor maga mellé veszi a vármegye ispánját, a négy szolgabírót és a vármegye közönségéből választott hitelt érdemlő embereket, az esküdteket és ezekkel ítélkezik a szabad ég alatt.
29) F. V. 1. 155.
30) Adatok. II. 231
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
