Állattenyésztés.
Állattenyésztés.
A nagy szénatermés és a legelők (pascua) alkották alapját az állattenyésztésnek. A gazdáknak ökreik száma szerint való megkülönböztetése már ekkor szokásos volt. Egerben a királylátáskor 20 ökröt vágtak le.342) Szarvasmarhákkal kereskedtek; az egri püspök számadáskönyvében is többször van szó vételről. A számadómester Polgári birtokba Forró vásárján 18 tinót vett 32 forintért, 8 igás ökröt 28 forintért, 32 borjas tehenet (vitulosas vaccas) 71 forintért, a hidvégi birtokba 16 igás ökröt 56 forintért.343) A szarvasmarha-tenyésztés mellett híres volt a lótenyésztés. Az egri püspök csikótizedet kapott, a csikókat ménesekben neveltette a királyfi számára.344) Balázsy szerint Ménesitón és Lovásztelekin voltak a püspök ménesei,345) a Bakocs-kódex szerint Hidvégben.346) Az 1493-iki királylátáskor az udvarmester, hogy bandériummal fogadják a királyt, Egerben 88 lóra osztott ki költséget, 264 frtot, a dobosok és trombitásoknak 48217 lóra 51 forintot.347) Mikor a püspök ugyanaz évben Egerből eltávozott, 176 lovas banderialista és 17 lovas trombitás és dobos kísérték ki.348) A lovászmester (magister agazonum) és a lovászok (agazones) azok között szerepelnek a kik a püspöktől „sallarium”-ot, fizetést kapnak.349) Török lovakat is tenyésztettek; szerepel György, a török lovak gondozója „servitor equorum Turcorum.350)
342) u. o. 353.
343) u. o. 355–356.
344) Egri Emlékkönyv 180.
345) Balázsy I. 308–309.
346) Bakocs-Kódex 407.
347) u. o. 350–52.,
348) u. o.
349) u. o. 407.
350) u. o. 425.
A juh-, bárány- és kecsketenyésztésre is találunk adatokat. Az egri püspök báránytizedeit a nagy- és kishevesi járásból az egri vár fenntartására fordították. Ezekből 1493-ban 4269 bárány jött össze 400 forint értékben.351) Heves vármegye többi tizedkerületéből a püspöknek 2800 bárány jutott, ezeket elhelyezték Szikszón, Polgáriban s más birtokokon, többet átadtak belőlük egyes helyekre kiegészítésképen, 270 darab elhullott belőlük.352) A többi megyékből köteles tizedjárandóságot eladták, az udvarmester bejegyezte, hogy 1493-ban 3330 bárányt adott el 406 és fél forintért.353) Szokásos volt a szolgálmányok között a húsvéti bárányok beszolgáltatása.354) Olvasunk még gödölyékről (hoedus), kecskékről (capra, caprella).355)
351) L. S. Joannis 461, 485.
352) Bakocs-Kódex 270.
353) u. o. 346.
354) L. S. Joannis 543–545.
355) u. o.
Kiterjedt volt a sertéstenyésztés. Olvasunk malacztizedekről (porcellus, suellus), disznószolgálmányokról (porcus), hízott disznókról (porcus pinguis), emséről (scropha), májusi sertésekről (porci majales), ártányokról (castrati). Egerben 1495-ben a sertésekben nagy hiány van, a 4 sertést a püspök engedelméből pénzben fizetik meg, egy sertés ára 1 1/2 forint. Igy a járandóság 33 forintot tenne ki, de a collectornak és viczeprovizornak adnak belőle 11 1/2 forintot, így a püspök jövedelme 21 1/2 forint. 356) Tárkányban a püspöknek disznóit makkoltatták, ott találjuk a kondásokat. Három kondás van: Mihály és Gergely évi sallariuma két-két forint, mellettök szolgál Balázs 1 forint fizetésért.357) Tárkányban sok sertése volt a püspökségnek, vettek is hozzá 1494-ben 170 darabot.358) A sertéstenyésztés főeszköze a makkoltatás volt, tehát legjobban ott dívott, hol makoltatásra alkalmas tölgyfák és bükkfák voltak. Azért a sertésszolgálmányoknál többször hozzáteszik, mikor elegendő makkoltatás van, (quando glandes sunt), vagy megokolják a szolgálmányt, mivel jó makkos erdejük van. A Mátra és a Bükk erdeit nem is említve, a püspökség 1261-iki oklevelében olvasunk Euremnél, azaz Örvénynél a Tisza két partján levő erdőségről, az abádi révhez közel eső Bere erdőségről, a Szalóki nemzetség Aranas erdejéről. A Bakocs-kódex többször megemlíti a sertések értékesítését, szól a szalonna-besózásról (ad larda salsanda), így 1494-ben 437 darab só kellett a besózásra.359)
356) Bakocs-Kódex 393.
357) u. o. 355.
358) u. o. 408.
359) u. o. 379.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
