Közigazgatás.
Közigazgatás.
Mária Terézia idejében kezdtek gondot fordítani a vármegyei székházakra és a vármegyei börtönökre. Heves vármegyében a vármegyeház mai épületének építése 1756-ban, a vármegyei börtön építése 1761-ben kezdődött meg. Mindkettőnek költségeit elszámolták a házi költségvetésben. Ez építkezések már Egert predesztinálták a vármegye állandó székhelyéül. Már III. Károly ideje óta állandó gondja volt a vármegyének a hidak építése, a közútak javítása. Mária Terézia idejében ezeken kívül a közgazdasági tevékenység és a közigazgatás legapróbb kérdéseiben is rendeletileg intézkedett a helytartótanács. E rendeletek alapján a vármegye 1748-ban szabályozta az aratók munkabérét52), hogy úgy a vármegyebeliek, mint máshonnan jövő aratók a tiszta búza után kilenczedet, rozs után nyolczadot, zab, árpa, köles, kukoricza után nyolczadot kapjanak. A pipázókra taksát vetettek, ennek jövedelmét a vármegyei házi költségvetésben 1000 forintra tették. A kártékony állatokat írtották, a vármegyék falvaira aránylag kivetették, hogy hány farkas, varjú és verébfejjel tartoznak bírság terhe alatt beszámolni. A kóbor czigányokat összeiratták s őket állandó letelepedésre akarták szoktatni. Az 1773-i helytartótanácsi rendelet a kóbor czigányok két éven felüli gyermekeit jobbágycsaládokhoz adatja nevelésbe és megtiltotta, hogy a czigányok sátorok alatt éljenek, czigányul beszéljenek, vajdájukat elűzte és ruházatukat a népruházattal egyenlővé tette. Ezzel akarta a kóborló czigányokat rendes életre szoktatni, de fáradozása sikertelen volt.
52) Vármegyei jegyzőkönyv 1748 július 29.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
