VII. A REAKCZIÓ ÉS A NEMZETI KÜZDELMEK. 1815–1848.
VII. A REAKCZIÓ ÉS A NEMZETI KÜZDELMEK.
1815–1848.
1815–1848.
A nagy Napoleon napja végleg leáldozott, Ferencz császáré felkelőben volt: visszanyerte elveszett országait. A bécsi kongresszus után létrejött közte, a porosz király és az orosz czár között a szent szövetség, mely azonban semmit nem tekintett szentnek, még a népek üdvét sem, csak – a trónt. Ezt valóban megszilárdította. 593Ferencz császár hatalma tudatában újból foglalkozhatott régi tervével: az egységes birodalom megteremtésével. A magyar nemzet kénytelen volt az elnyomott fél álláspontjára helyezkedni. A vármegyék tiltakoztak, de panaszuk nem jutott el a felséges császár színe elé. Az ellenszegülőket a kir. biztosok katonai karhatalommal törték meg. Az országgyűlés nem szólalhatott meg, mert az uralkodó össze sem hívta. A sok törvénytelenség, erőszakosság végre észre térítette a nemzetet. Az 1825–43. évi országgyűlések tanácskozásain három hatalmas lángelme – Széchenyi, Kossuth, Wesselényi – tört elő s megkezdődött a diétákon, az irodalomban a társadalmi téren az a fenséges nemzeti küzdelem, melynek határköve az 1848-i törvények megalkotása.
1814 után.
Inség.
Statáriális bíróság.
Sérelmek.
A Tisza kiöntései.
Az árvaügy.
Ujabb sérelmek.
Almássy József.
Az 1824-iki tisztujítás.
Az 1825-iki követi utasítások.
1825-iki szabályrendeletek.
1826 évi népszámolás.
Pyrker János László.
Az 1828-iki tisztújítás.
Elemi csapások 1828-ban.
Az 1830-iki követi utasítások.
Az 1831-iki kolera.
A tisztviselői hatáskör szabályozása.
Az 1831. évi tisztújítás.
Országos ügyek.
Az 1833. évi részleges tisztújítások.
A zavargások megtorlása.
Gróf Buttler János.
Az 1837-iki tisztújítás.
Székhelykérdés.
Az 1839 évi követi utasítások.
Az 1841-iki tisztújítás.
Az 1841-iki ínség.
Az 1843 évi követi utasítások.
Az 1844. évi tisztújítás.
Almássy Pál.
Az 1847. évi követi utasítások.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
