Fischer és Hell gépei.
Fischer és Hell gépei.
A léggép, a vízgép és a gőzgép, a bányászati vízemelés e hatalmas segítői fejlődésük kezdő korában szoros kapcsolatban állanak Selmeczbányával, illetőleg Selmeczbánya bányászatával. A bányagépészet megindulása és fejlődése Fischer báró erlachi építész s Hell nevéhez fűződik és ezek a nevek Selmeczbánya történelmében igen előkelő helyet foglalnak el. Az első tüzgépet (így nevezték régente a gőzgépet) Selmeczbányán 1732-ben Fischer báró, erlachi építész készítette. E gép 24 óra alatt 52–54 ölnyi mélységből 10,000 veder bányavizet emelt ki, mely idő alatt 3 öl tüzelőfát fogyasztott. Kazánja 300 vedernyi ürtartalommal 188birt, súlya 45 mázsa volt. E gép, valamint 2 járgány 1753-ban leégtek. (Zsemley O.)
Az 1750. évre vonatkozólag Höll (Hell) Károlyról a következő feljegyzést találjuk az okiratokban: »1750. febr. 9-én létesült a Windschacht-on a Höll-féle vízgép, melynek feltalálója, rendes fizetésén kívül, életfogytiglan 1000 frt fizetést kap.«
Ezen a gépen kívűl még léggépet is szerkesztett Hell, a melynek történetét illetőleg Vajk nyomán (Bányászati és Kohászati Lapok 1905. évi XXXVIII. évf., 4. sz.) a következő adatok ismeretesek:
»1695-ben a selmeczi bányamívelés jelentékeny mélységet ért el úgy, hogy a víznek tömeges előnyomulása a bányászokat munkájukban hátrtáltatá. A betolúlt víznek fölemeléséhez 8–10 lóműkészlet és 800 vízszivattyú alkalmaztatott. Mindez hetenkinti 5000 forintra rúgó kiadást okozott, miért a bányamívelés nem fizeté ki magát, s csak a munkálatok abbahagyását vonhatá maga után. II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelem rendei tehát elhatározták a bányaépületek lebontását és fölégetését, minek végrehajtására 1707-ben Bercsényit küldötték Selmeczre. Egyedül az akkori gépmester Hell József ügyességének sikerült Bercsényi grófot reá bírni, hogy szándékától elállván, a rendeletet ne foganatosítsa. A bányaművelés félbehagyása mellett küzdők ismételten felmentek a királyhoz, Bécsbe. Sikerült is őt tervüknek megnyerni, a mi annál könnyebben ment, minthogy akkor a bányáknál az évenkinti ráfizetés mintegy 30,000 frtra rúgott. Hell még egy utolsó, merész kísérletet koczkáztatott. Elutazott Bécsbe s a királynál magánkihallgatást nyervén, biztosította az uralkodót a felől, hogy a selmeczi bányamívelés még megmenthető az országnak s jó, hűséges kezelés mellett fényes jövőnek nézhet eléje. A király figyelemmel hallgatta végig Hell érveléseit s meggyőződvén arról, hogy még nincs minden veszve, kegyadományképp 40,000 frtot utalványozott. Hell e tetemes pénzösszeget, több vízemelőgép felállításán kívül, egy sajátságos szerkezetű szivattyú fölépítésére fordította, melyet léggépnek nevezett el. Hell vizetemelő léggépje 1753 márczius 13-án indíttatott meg a selmeczi Amália-aknában és 1769-ig szakadatlan működésben volt.« (J. Tyndall. »A hő, mint a mozgás egyik neme.« Jezsovits K. lyc. tanár fordítása. Term. Tud. Társ. kiad.) E gépről Poda Miklós, a selmeczi bányászakadémián a bányaméréstan s bányászati erőműtan tanára, külön munkát írt, mely Bécsben, 1770-ben a következő czím alatt jelent meg: Beschreibung der Luftmaschine, welche zu Schemnitz von Josef Karl Hell erfunden und erbaut worden ist.« A Hell-féle gép működésének leírását és rajzát a Gehler-féle »Physikalisches Wörterbuch« VII-ik kötete is hozza, a hol »Magyar gép« név alatt szerepel. – A gép nagy híressége mellett bizonyít, hogy azt Jamin »Petit traité de physique« czímű munkájában is ismerteti. (Vajk.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
