Feszty Árpád.
Feszty Árpád.
Feszty Árpád, festőművész, szül. Ógyallán 1856 deczember 25-én. Tehetségének korán adta jeleit. Atyja Komáromban, Pozsonyban, majd Budán iskoláztatta, innen azonban távozni volt kénytelen, mert több társával politikai és irodalmi kört alapított. A tizenhatéves ifjú nem akart hazamenni a szülői házhoz, hanem vándorszínésznek állt. Ezt azonban csakhamar megunta és 1874-ben Münchenbe ment, a hol főleg a képtárak tanulmányozásába merült el. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, a ki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán feltűnést keltett egy tájképével és csakhamar állami ösztöndíjat nyert. Később, tanulmányait folytatandó, Párisba ment és 1878-ban a nemzetközi világtárlaton sikert aratott Delelő czímű képével; mely hamarosan elkelt. Ugyanebben az évben Velenczébe ment, hol 311laguna-képeket festett; velenczei tartózkodása igen jó hatással volt művészetének fejlődésére s amúgy is eleven színérzéke még jobban kifejlődött. Egy évvel utóbb festette ógyallai műtermében Pusztai találkozás télen czímű nagy vásznát, mely felkeltette iránta a művészi körök komoly érdeklődését. 1880-ban ösztöndíjat nyerve, három évig Bécsben tartózkodott, hol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette Golgotha czímű híres képét, melyet csakhamar követett a Keresztről levétel és Szent Gellért. Jellemző ereje különösen zsánerképekben domborodott ki (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség). Mint freskó-festő történelmi tudását és ízlését érvényesítette a budapesti kir. Operaház és a törvénykezési palota falképein. 1896-ban a millennáris kiállitásra festette A magyarok bejövetele czímű hatalmas diorámáját. Az ezredéves ünnepre Komárom vármegye számára megfestette a Bánhidai csatát, Bihar vármegyének pedig Zsolt vezér eljegyzését. Ezután több ideig tartózkodott Firenzében, nejével, Jókai Rózával, Jókai Mór leányával, a ki szintén rajzol és fest. Itt festette Krisztus temetése czímű triptichonját, melyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította. Nagy szerepet játszik minden művészeti kérdésben és legújabban a magyar művészi ipar megteremtésén fáradozik. Az irodalom terén is működött. Könyve: Az én parasztjaim. Budapest, 1897.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
