Szimő.
Szimő.
Szimő, vágmenti magyar nagyközség, már 1113-ban Kálmán király oklevelében említve van Zemej néven. 1249-ben villa Zemay. Egészen Nyitra vármegye határán fekszik és hajdan oda is tartozott, mert 1291-ben, mikor Lipolnoki Mikus és Dénes ezt a Scemey nevű birtokukat a nyitrai püspöknek adományozzák, ez oklevél Nyitra vármegyéhez tartozó falunak mondja. 1554-től 63-ig Zimew alakban szerepel. 1693-ban Széchenyi György érsek Gug pusztát adományozza a szimőieknek. Földesura az esztergomi érsek volt és ma is ezé a birtok. Itt jön be a Vág Nyitra vármegyéből Komárom vármegyébe. 1882-ben és 1887-ben két ízben majdnem teljesen leégett. A lakosok két temetkezési egyesületet és egy községi hitelszövetkezetet tartanak fenn. Katholikus temploma 1397-ben épült, de a gyakori rongálások és átalakítások eredeti jellegét megváltoztatták. Ide tartozik a már említett Gug puszta és a vágontúli szőlőtelep. Gugh puszta 1217-ben falu volt. 1238-ban, mint praediumot, IV. Béla király a nyitrai vár köteléke alól kiveszi és a fehérvári keresztes vitézeknek adományozza. 1245-ben István esztergomi érsek megvásárolta és ekkor terra Gug alakban van említve, a mi arra enged következtetést, hogy a tatárjárás alatt elpusztulván, megszünt falu lenni. 1312-ben Csák Máté foglalta el, a mi ellen Tamás érsek tiltakozott és nem eredmény nélkül, mert ismét visszakerült az érsekség tulajdonába. Gróf Széchenyi György esztergomi érsek a pusztát a szimőieknek adományozta, a mit I. Lipót is megerősített. 1833-ban az érsekség inspektora erőszakkal foglalta el e birtokot, a mi ellen a szimőiek óvást emeltek. Csillagvár, Szent Gyulai és Szent Györgyi dűlőnevei is figyelmet érdemelnek. A szentgyörgyi dűlőn hajdan falu volt, mert gyakran találtak ott épületnyomokat, melyek ezt kétségtelenné teszik.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
