Szlávok.
Szlávok.
A frankok irtó háborújában elpusztult avarok helyébe mindegyre nagyobb számban szlávok telepedtek, a kik a megmaradt avar népelemet lassanként magukba olvasztották. A vármegye területén élt szlávok emlékét a helynevek őrízték meg számunkra. Erre utal a Béla király névtelen jegyzője által említett Komárom várának szláv neve, Szúnyoghely is, mely felfogást a hely vízrajza is támogatja. (Történeti és Rég. Egylet 1889. évi jelentése, 8. lap.) Udvard szintén a szláv dvorecz, dvornik tőből származik, mely a királyi udvarnokok lakhelyét jelölte. Fenmaradt okleveles emlékeink szerint Bánhidán, Majkon és Tatán szlávok laktak. Majkon, Tatához közel, 1852-ben, régi őskeresztény rézkeresztet ástak ki a földből, melyre tisztán látható cyrill betük vannak vésve. Sasinek szerint e kereszt az itt működött Cyrill és Methód-féle szerzetesektől ered. A mai Tóvárosnak a XIII–XIV. századbeli oklevelek szerint Villa sclavonicalis volt a neve.
A IX. század közepén (855.) az itt tanyázó szlávok némileg függetlenítették magokat. A Rábától a Dunáig és Balatonig terjedő területet, melybe a mai Komárom vármegye is beleesik, Nagy-Morvaországhoz csatolták. Az itt lakó szlávok felett Rasztiszláv morva fejedelem unokaöcscse, Szvatopluk parancsolt, kinek szintén része volt a függetlenség kivívásában.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
