Hegységek.
Hegységek.
A Vértes délfelé hullámosan ereszkedik le s csak csekély számú oldalágat bocsát ki. Ez az oldala már Fejér vármegyére esik s lőszfödte pannoniai rétegekből álló alacsony halomvidékben folytatódik. Az északi, azaz komáromi oldalon is ilyen természetű hullámos táj terül el, melynek egyes magaslatai észak-nyugat felé húzódva, végre a Duna síkjába vesznek el. Ez a hullámos táj éles körvonalakkal végződik a Rába és Duna partjain. E magaslatok legösszefüggőbb tagját a tatai dombvidék adja, mely Naszály alatt végződik. Ennek legmagasabb pontját a Kocs határába eső Öreghegy (217 m.) jelzi.
A Vértes-hegység másik tagja a Gerecse, mely a tokodi és tatai völgyek között húzódik és összekötő kapocsként szerepel a Pilis és Vértes 2között. Gerincze észak-déli csapású. Három vonalát lehet megkülönböztetni. Az egyik a tatai völgy keleti oldalán húzódik Felsőgallához, a másik Tolna és Tarján községek közé esik, a harmadik pedig Tarján és Bajna között vonul. Legmagasabb csúcsa a Tardostól északkeletre fekvő Gerecse (633 m.), mely a középső ágból emelkedik ki, közel a vármegye határához. A hozzá tartozó Bánya-hegy (460 m.), Fehér-, Fekete- (368 m.) és Fábján-kő, már Komárom vármegye területére esnek. A nyugati, körülbelül 30 km. vonulat egyes nevezetesebb tagjai a Nagykeselyő (322 m.), Herkályos (295 m.), Peskő (404 m.), Halyagos (333 m.), Vaskapu (448 m.), a Spitz- (371 m.) és Steinberg (297 m.); továbbá az Öregkovács (508 m.), Heuberg (537 m.), Tardosi Gorba (506 m.), Borshegy (389 m.), Nagy-Somlyó (415 m.), Leshegy stb., melyek Felsőgalla, Tolna, Baj, Tardos, Almás és Neszmély között terülnek el. Felsőgalla és Szár között ez a hegylánczolat a Vértes-hegység északi nyúlványával egyesül.
A keleti vonulat magában foglalja a Szenek-hegyet (401 m.), Somberek, Pisznicze, Eménkes, stb. hegyeket, melyek közül azonban csak az első esik Komárom vármegye területére.
A Gerecse-hegység alacsony dombos vidékkel csatlakozik a Pilis-hegycsoporthoz, mely egyrészt délkelet felé nyúló hátakból és völgyületekből áll, és Bicske, Zsámbék körül, Fejér és Pest vármegyékben végződik; másrészt pedig északon, a Duna partján, Esztergom felé húzódik. E dombvidékből magánosan emelkedő mészkőszirtek a Bóczkő, Öregkő.
A Duna balpartján, Komárom és Esztergom vármegye határán húzódó magaslatok Madar és Szentpéter községeknél veszik kezdetüket. Innen húzódnak északkeletnek, majd északnak Kürt, Csúz, Jászfalun át Kolta és Csehi felé. E magaslatok kelet és nyugat felé fokozatosan ellankásodva, hatalmas kiterjedésű terraszban végződnek. A komárommegyei rész a Zsitva folyónál ér véget, az esztergommegyei a Garamnál. Mindkettő élesen elhatárolt partfalakkal.
E dombvonulat egyes tagjai a következők: A Madar–Szentpéter–Kürt közé eső rész a Kövecses-hegy (178 m.), Öreg erdő (204 m.), Leshegy (196 m.), Úrhegy (246 m.) magaslatokkal; a Kürt–Csúz közötti rész, melyet a Cziglédi völgy oszt ketté, a Szőlők fölött (288 m.), Öreg-hegy (218 m.) és Hrabina (258 m.) magaslatokkal, végűl a Csúz, Kolta, Csehi községek közötti magaslatok a Dubniki (218 m.), Vinohrad (225 m.) és Kezrik hegy (244 m.) tetőkkel.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
