Irodalmi vonatkozások.
Irodalmi vonatkozások.
Kiegészítésül azonban érdemesnek és érdekesnek tartjuk még feljegyezni azokat az irodalmi eseményeket is, melyek Nógrád vármegyéhez füződnek.
A középkori európai jogi irodalomnak egyik legbecsesebb terméke és a magyar igazságszolgáltatásnak máig alapvető munkája e vármegyében készült. Midőn ugyanis II. Ulászló Werbőczy István országbírót megbízta Magyarország szokásos jogának feljegyzésével, Werbőczy alsópetényi birtokára vonult vissza és itt írta meg nagy művét, a Tripartitum opus juris consoetudinarii Incl. Regni Hungariaet, melyet az 1514-iki országgyűlés megerősített.
Ugyancsak Nógrád vármegyéhez kapcsolódik irodalmunk legnagyobb lirikusának, Petőfi Sándor több költeményének alkotása is. Petőfi első felső-magyarországi útja alkalmával 1845 junius 2-án barátjával, Steller Antal losonczi ügyvéddel, ki maga is verseket írogatott, Losonczra utazott, hol több napot töltött. Ez alkalommal, junius 3-án, megtekintette a füleki várromot, 4-én a gácsi várat. Ugyanezen a napon Kocsi György, losonczi birtokos nagy ebédet adott tiszteletére. Junius 10-én Petőfi több szekéren, nagy társasággal Somoskőre, innen Salgóra rándult ki. E várrom regényes fekvése egészen elragadta a költőt. Az Uti jegyzetek-ben azt írja róla: »E vár oly rendkívüli helyen fekszik, hogy gondolatnak is őrült volt oda építeni. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán, tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt«. Ugyanezek a várromok ihlették a költőt a Salgó czímű vadromantikus költői elbeszélése megírására, melyet 1846-ban készített el. Junius 14-én ismét Losonczra ment, a mikor egy hétig Steller vendége volt. Ez idő alatt megismerkedett Steller jegyesével, Plachy Vilmával, a ki Petőfi rokonszenvét és bizalmát rögtön annyira megnyerte, hogy hosszan elbeszélgetett vele az ő Etelkájáról. E találkozás emlékére írta P…y Vilma kisasszonyhoz czímű költeményét.
Érdekesebb Petőfinek Weisz Rozáliával, a szép és művelt losonczi zsidó varrólánynyal való találkozása. Barátja, Karády Ignácz, keltette fel a költő érdeklődését a szegény varróleány iránt. Petőfi meglátogatta. A leány, ki a költő műveit ismerte, meghatva fogadta Petőfi látogatását, ki beszélgetésbe elegyedett a leánynyal. Természetessége, műveltsége, helyes itélőképessége és szépsége annyira elragadták, hogy délig nála ült, és mint maga bevallá barátainak, »halálosan szerelmes« lett bele. Ezt egy második találkozása alkalmával meg is mondta a leánynak. A költő már házasságra gondolt, midőn megtudta, hogy a leány már menyasszony. Ekkor elhatározta, hogy eltávozik Losonczról. Junius 22-én délelőtt elment a leányhoz, meghatottan elbúcsuzott tőle, és homlokon csókolván őt, távozott. Ennek az ismeretségnek és szerelemnek emlékét örökítette meg Petőfi A varróleány czímű költeményében. A leány, ki a keresztény hitre tért és Kemény Gábor szolgabíró neje lett, a 90-es évek elején halt meg Alsó-Nógrád egyik falujában.
Petőfi nem felejtette el a Losonczon töltött kellemes napok emlékét, mert két év mulva, 1847 julius 1-én, ismét odarándult, újra meglátogatta Plachy Vilmát, ki ekkor már Steller neje volt és egy napot töltött náluk. (Stellerné 1849-ben halt meg Losonczon.) A házat, melyben Petőfi oly gyakran megfordult, 1899-ben emléktáblával jelölték meg.
257Érdekes irodalmi vállalkozásnak szolgált alapjául az a szomorú esemény, midőn 1849-ben a Grabbe tábornoktól vezetett oroszok Losoncz városát felgyújtották és elpusztították. A tönkretett város helyreállítására országos segélygyűjtés indult meg. E czélból adta ki Vahot Imre a Losonczi Phönix czímű részvét-albumát is, mely nemcsak több ezer forintra rúgó segély-összeget szerzett a, városnak, hanem fontos irodalmi nevezetesség is lett, mert ebben a kor legjelesebb íróinak (Jókai, Petőfi, Vörösmarty, Gyulai, Tóth Kálmán, Tompa, Eötvös József, Garay, Vas Gereben stb.) művei között jelent meg Arany János, Toldi szerelmének első fogalmazványa, a Daliás idők első éneke is.
Itt adjuk betűrendben a Nógrád vármegyében született írók, költők és tudósok életrajzát és műveik jegyzékét.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
