Szontagh Pál.
Szontagh Pál.
Szontagh Pál (Nógrádi) a főrendiház tagja, belső titkos tanácsos, született Szécsényben 1820 szept. 14-én. Jogi tanulmányainak elvégzése után, 1842–47-ig Nógrád vármegyében volt jegyző és szolgabíró, a mikor Libetbánya városa követként Pozsonyba küldte. 1848-ban Bécsben fogalmazó lett herczeg Esterházy Pál külügyminiszter mellett. Itt belekeveredvén az októberi felkelésbe és avval 310gyanusíttatván, hogy egyike volt azoknak, a kik Bem tábornoknak Bécsből való elmenekülésében segítették, két évi súlyos várfogságra itélték. 1850 júl. 27-én kegyelmet nyervén, Olmützból, hol fogva volt, visszatért hazájába és horpácsi birtokára vonúlt, hol gazdálkodással, politikai, szépirodalmi tanulmányokkal töltötte életét. 1865-ben a balassagyarmati kerület választotta képviselőjének, később a nagylaki, a tabi, a fuzió után pedig, – melynek megteremtésében nagy része volt, – 1876–87-ig ismét a balassagyarmati kerületeket képviselte. Előbb a balközépnek, később a szabadelvű pártnak volt egyik legismertebb vezéralakja és Tisza Kálmánnak egyik legnagyobb híve és meghitt barátja. Két ízben választották meg a képviselőház elnökének és mint ilyen, belső titkos tanácsos lett, 1887-ben a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki. Meghalt 1904 jún. 16-án Horpácson. Bár nem volt kimondott író, de egyénisége és összeköttetései következtében befolyással volt az irodalomra. Madách Imrével való benső barátsága hatással volt a nagy költő fejlődésére. Madách neki mutatta be minden dolgozatát, az ő tanácsát kérte ki és Szontaghnak czinikus, szatirikus egyénisége nagy befolyással volt »Az ember tragédiája« egyes alakjaira is, sőt Palágyi szerint Luczifer alakját Szontagh Pál után alkotta meg. A Kisfaludy-társaságnak alapító tagja és buzgó támogatója volt. Irt számos epigrammát, czikket (Vasárnapi Ujság 1861, 1871, 1878, 1897.), politikai czikket és országgyűlési beszédet.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
