A török korban.
A török korban.
A törökdúlás hosszú időre véget vetett Magyarország iskolai fejlődésének is.
E korban vármegyénk egyetlen középiskolája: a füleki gimnázium is, más vármegye területére: Osgyánba szorult.
A paphiányt a római katholikusoknál némileg pótolja a licenciátus (Herencsény), a tanítót a protestánsoknál a lelkész-tanító.
A külföldi egyetemekről hazatért ifjúság a protestantizmust terjesztette, földesuraink nagy része s vele a jobbágyság stb. a protestáns vallásra, és pedig a magyarság a református, a tótság az ágostai hitvallású evangélikus vallásra tért.
A protestánsok eszméiknek terjesztése és biztosítása végett, a hol csak lehetett, iskolákat és könyvnyomdákat állítottak fel. A vagyonosabb urak a külföldről tudósokat hívtak tanítókul, kik azután a nemes sarjak mellett itt-ott a pórgyermekeket is tanították.
Így alakult azután a két tanítási irány: a római katholikus és a protestáns, ez utóbbinál a református és az ágostai hitvallású evangélikus.
Ez irányok megegyeztek abban, hogy a felsőbb oktatás gerincze csakis a latin nyelv művelése lehet, mely elvnek szolgálatában, a hol csak lehetett, az elemi is állott; a nemzeti, vagyis anyanyelvi oktatási irány pedig a kisebb helyek és a leányok iskoláiba szorult.
A protestánsok is megtartották a katholikus egyháznak azt az álláspontját, 240hogy az iskola a templom előcsarnoka s így az embert már kiskorától kezdve vallásosságra és erkölcsösségre kell nevelni.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
