Bethlen felkelése.
Bethlen felkelése.
Bethlen fölkelése alkalmával Széchy György nagyszámú katonasággal II. Ferdinándhoz pártolt, a kinek Fülek várát is átadta. Ugyanaz időben 1621-ben – Széchy György példáját több főúr követte, így Forgách Zsigmond nádor is, a gácsi vár ura. Bethlen azonban másodszor is fölkelt, hadi népével átkelt a Tiszán, elborította a Felvidéket, elfoglalta a bányavárosokat és azok kulcsát, Losonczot is, egyuttal hatalma alá ejtve az egész vidéket. Ez alkalommal történt a város feldúlatása. Losoncz ugyanis a falai közé fogadott tótokkal együtt ellentállásra készült. Széchy György hadának egyik kapitánya, Krasznahorkai Andrássy Mátyás 1622 november 3-án ostrom alá vette és elfoglalta a várost, annak lovait és pénzét elvitte, azonkivül 3000 forintnyi sarczot csikart ki, 130 polgárt a város piaczán megöletett, majd pedig felgyújtotta a várost. Ekkor égtek el a város szabadalmai is, nem maradván egyéb, az akkori jegyző protokolumánál, de a legközelebbi tűzvész alkalmával az is elégett.
A nikolsburgi béke vetett véget ennek a hadjáratnak. Bethlen csapatai kivonultak Losonczról s a város újra föllélegzett. II. Ferdinánd azonban nem tartván be a protestánsok szabad vallásgyakorlatára vonatkozó, még II. Mátyással kötött egyezményt, Bethlen 1623-ban újra fegyvert fogott, végigvonúlt Felsőmagyarországon és újra éreztette a háború minden súlyát Losonczczal is.
Hogy Losoncz Bethlen idejében a fölkelők ellen működött, azt nemcsak a fölégetésében megnyilatkozott büntetés mutatja, hanem az a sok pártfogó levél is, melyet császári részről, Karaffától, Bástától, több osztrák tábornoktól, sőt magától Szobieszkitől is kapott, melyekben a város minden átvonuló császári parancsnoknak figyelmébe ajánltatik. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy I. Lipót a városnak a tűzvész alkalmával elpusztult szabadalmi levelét megújítani sietett.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
