Csehberek.
Csehberek.
Csehberek. (Azelőtt Cseh-Brézó.) Gömör vármegye határán fekvő kisközség. Házainak száma 163, lakosaié 1392 a kik 143 magyar és 81 német kivételével tótok és katholikus s evangélikus vallásúak. Postája Poltár, távíró- és vasúti állomása Csehberek és Zlatnó. Eredetileg a Záh nemzetség birtoka volt. 251272–1330 között Záh Feliczián birtokában találjuk, kinek a királyi család ellen intézett gyilkos merénylete következtében a többi jószágaival együtt elkoboztatván, a koronára szállott. 1332-ben Károly király az Ákos nembeli Cselen fia Sándor fiainak Jakabnak, Miklósnak és Jánosnak adományozta. 1548-ban Bebek Ferencz birtokában találjuk. 1598-ban Orlé (Orlay) Miklós volt a helység földesura. 1687-ben Bosnyák Judit, Koháry István özvegye és a Szent-Iványok voltak itt birtokosok. 1715-ben 16 tót háztartást, 1720-ban négy magyar és 12 tót háztartást írtak össze e helységben. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával Sréter György árvái, továbbá a Huszár örökösök, Szent-Ivány Mihály, Szent-Ivány János és Szent-Ivány Farkas voltak a helység földesurai, ez utóbbiak egész a XIX. század első feléig. Jelenleg Novek Béla üveggyárosnak van itt a legnagyobb birtoka. A zlatnói gyárhoz tartozó úrilakot Zahn J. György építtette 1837–38-ban. Az ág. h. ev. templom a XVIII. század végén épült. E helységhez tartoznak: A már említett zlatnói üveggyártelep, továbbá Csehszállás-puszta, mely azelőtt Szalajka néven volt ismeretes és Mogyorós-puszta, melyet azelőtt Poltariczának neveztek.
Csehberek: A zlatnói kastély.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
