Garáb.
Garáb.
Garáb. Magyar kisközség, 29 házzal és 201 róm. kath. vallású lakossal. Postája Cserhátszentiván, távírója és vasúti állomása Pásztó. Egyike a legrégibb községeknek. Eredetileg a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt, melynek tagjai itt 1179 előtt premontrei rendű monostort alapítottak. 1265-ben a helység a Szent Hubertről czímzett itteni premontrei rendű monostor birtoka volt. A monostor 1436-ban megszünt és ekkor a sághi (Ipolyság) monostor lett a földesura. 1446-ban már Palásti Radó Sámuel birtokában találjuk, kinek magtalan halálával, Hunyadi János kormányzó 1447-ben Vingárti Geréb Jánosnak adta. 1451-ben a Jánokyak perelnek a Farmosiakkal itteni birtokrészek fölött. 1478-ban a Serkei Lorántffyak birtokában találjuk és a zagyvafői uradalomhoz tartozott, 1598-ban Seryény Mihály volt a helység földesura. 1715-ben egy magyar és nyolcz tót, 1720-ban 1 magyar és négy tót háztartással van felvéve. 1770-ben Révay László, gróf Berchthold, báró Mednyánszky Teréz és báró Vécsey József voltak a földesurai. A XIX. század első felében a füleki uradalomhoz tartozott. Jelenleg gróf Degenfeld Lajos és Jászay Dániel dr. a nagyobb birtokosai. A róm. kath. templom 1625-ben épült, melynek fönntartására a gróf Almássy család jelentékeny összegű alapítványt tett. E helységhez tartozik Alsómajor és Balásy puszta, mely 1848 előtt Balásy Antal birtoka volt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
