Csór.
Csór.
Csór. A nemzetség ősi fészke Fejér vármegyében feküdt, honnan még a tatárjárás előtti korszakban az egész Dunántúl elterjedt. Nógrád vármegyei birtokviszonyairól csak a XIV. század elejétől kezdve vannak adataink. Tagjai közűl Nagy Péter 1313-ban Szarvas–Gedén volt birtokos; ennek fia Tamás csókakői várnagy, királyi főajtónálló (1326–1358.), 1326-ban testvérével Péterrel együtt kapta Szarvasgede ama részét, melyet azelőtt Vágút János fiai bírtak. Ezenkívül Tamás még Surány (Cserhátsurány) és Bágyon helységeket is bírta, a hol templomokat is építtetett s 1344-ben, midőn Avignonban tartózkodott, ezek számára, búcsúengedélyeket szerzett. Tamásnak három fia volt: János, Péter és Mihály, de ezeknek nem voltak utódaik, mert a király 1373-ban János leányait fiúsította. A Csór nemzetségnek ez az ága tehát fiágon kihalt. (Karácsonyi i. m. I. 384–391.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
