Simonyi.
Simonyi.
Simonyi (Simonyi és Varsányi). Egyike ama kevés családoknak, melyeknek első nyomaira még a tatárjárást megelőző időben akadunk. Törzse Huba bán, kinek fiai Péter és Márton 1196-ban nővérüket Osanát kielégítik. Márton fia Simon comes 1220 táján a Nyitra völgyében nagyobb kiterjedésű földet szerzett, melyet róla Simonynak neveztek. A XIII. század második felében a nemzetség számos birtokot szerzett Bars vármegyében. Varsányi Simon fia Adorján comes 1290-ben Gyerken Miklós esztergomi préposttól négy ekényi földet örökölt, melyet az esztergomi káptalan Kér birtokával elcserélt. 1294-ben testvérével Simonnal együtt eladja Kér birtokukat, az ugyane törzsből származott Mortunus fia Simon comes fiainak Simon comes és fiai Mihály, Mortunus, Ják, Péter és Phile 1283-ban Magosmart birtokot nyerik. Fiai közűl Ják Kereskényinek nevezi magát (1301.), másik fia Phile (1301–1303 eladja Varsány, Niczk és Csánk részeit fenti testvéreinek Mihálynak és Mártonnak. Simon fiait Mortunust és Jákót, Smaragd comes panaszára, az ellene elkövetett hatalmaskodások miatt, Máté nádor a pozsonyi főispán 1304 táján személyes bajvívásra kötelezte. A fenti Mihálynak (1301–1329.), a ki Varsányinak, Simonyinak vagy Dobrainak írja magát, két fia volt Pál mester (1324–1351.) és Lőkös, a kik 1324-ben Simonyt, Varsányt, Radobiczát. Kért, Kispeszeket, Karakópusztát és Kistörét több más nyitra- és trencsénmegyei birtokkal együtt fölosztják egymás között. Lőkös fiai közűl István mester (1375.) Bars vármegye főispánja. 1392-ben Csánk és Kér birtokába kér beiktattatást; tőle származik az idősebb, vagyis a Twerdomeczi ág, míg testvérétől Imrétől (1395–1418.) az ifjabb, vagyis a Varsányi ág. I. A Twerdomeczi ágból egészen a XVI. század közepéig a következők tűntek fel a körpályán és a családi birtok szaporítása terén: György (1436–1474.) és István 1439-ben a család többi tagjaival együtt új adománylevelet kért Koczura és Veszka birtokokra. Twerdomeczi Miklós László (1518.) György (1318–1844.) Nagykoczura és Kistöre birtokosai. István 1441-ben pallosjogot nyert Ulászló királytól. János fiait Mátét és Osvátot 1516-ban Nagy- és Kiskrstyene, valamint Brestovich birtokába iktatták. Osvát fia Menyhért 1566-ban Bar, vármegye alispánja volt s 1590-ben a velkapoljeiek megőlték. Ez ágból György (1522-1566.) Bars vármegye másodalispánja. II. A Varsányi ágból: Simonyi Imre fiai Miklós és Imre 1411-ben új adományt nyernek Simony, Radobicza, Kistöre, Kereskény, Návoj stb. birtokokra. Miklós 1435-ben áldozatul esett a Forgáchok haragjának, a kik őt meggyilkolták. Miklós és Imre (1414–1447.) főleg a husziták elleni harczokban tüntették ki magukat és 1426-ban Simonyban várépítési engedélyt nyernek Zsigmond királytól. Miklós fia Lászlót (1435–1467) Simony, Radobicza és Kistöre birtokába iktatják. Ennek unokája Zsigmond 1526-ban Mohácsnál esett el. Imre utódai a Varsányi nevet veszik föl. Ez ágból Istvánt (1508.) és Ferenczet (1508–1511.) Nagy- és Kiskrstyene birtokába iktatják; utóbbinak fia Ferencz 1525-ben egyes birtokrészeket elad a Maithényieknek Radobiczán. – A mohácsi vész után e család nagyon szétágazott és az újabb korban női ágon került Nógrád vármegyébe, hol előbb Patvarczon Kéren, Drahi pusztán, majd Szügyön lett birtokos. Ez ágból Rezső († 1892) cz. kanonok esperes-plebános, Libor 1828-ban alszámvevő, majd 1834-ben barsmegyei szolgabíró († 1889.), kinek fia Dénes († 1909.) 1882-ig huszárfőhadnagy később szügyi birtokos. Özvegye báró Csávosi és Bobdai Csávossy Benigna. Fiai Libor joghallgató és Dénes, gazda.
Czímer: kékben zöld alapon álló eke mögül kiemelkedő, egyenes karóra fölfuttatott kétfelé hajló zöldleveles szőlőtő, melyen két természetes színű seregély ül. Sisakdísz: szőlőtőn ülő két seregély. Takarók: kékarany, veresezüst. Paizstartók: Két arany oroszlán.
Simonyi
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
