A megyei székház újjáépítése.
A megyei székház újjáépítése.
Az országgyűlés ideje alatt Tihanyi első alispán a vármegyei székház újjáépítésével 506foglalkozott. A vármegye közönsége már régóta érezte a változott viszonyoknak megfelelő székház hiányát. A régi épületek nem csupán romlottaknak, de szűkeknek is bizonyultak. Tihanyi Ferencz alispán buzgólkodása, s a rendek többségének önzetlen közreműködése, a nemesség önkénytes adakozása és az adózó nép hozzájárulása mellett csakhamar felemelkedtek az épületek, a melyeknek a termeit 1835 október 19-én ünnepélyesen felavatták. (Nagy Iván.).
Az 1836 június 20-án tartott tisztújítás, a melyen Jankovich Antalt első, Beniczky Lajost másodalispánná választották, a legnagyobb nyugalomban és rendben folyt le. Az új tisztikarban számos új tehetség foglalt helyet, a kik a későbbi években vezérszerepet játszottak a vármegye közéletében. Így Sréter János és Huszár József, a kiket főjegyzőkké, Dessewffy Ottó, a kit aljegyzővé, Kubinyi Ágoston, a kit főbiztossá, Fráter Pál, a kit főszolgabíróvá választottak. A vármegye új székházába jól szervezett, művelt ellenzék vonult be. Ennek egyik vezére Kubinyi Ferencz volt, a ki az 1836. évi országgyűlés után mindegyre jelentékenyebb befolyást nyert a vármegye közéletében.
Az 1839 június 5-ére hirdetett országgyűlésre óriási korteskedések mellett tartották meg a választásokat. Követekül Szent-Ivány Anzelmet és Fráter Pál főszolgabírót választották. Az előbbi 1401, az utóbbi 1377 szavazatot kapott. Kubinyi Ferenczre 983, Kacskovics Károlyra 959 szavazat esett. A kormány tehát elérte a czélját: Kubinyi Ferencz kibukott és a vármegye követei nem sok vizet zavartak az országgyűlésen. De a kormány diadalának hatása igen rövid ideig tartott, mert annál élesebben indult meg a harcz a vármegyében.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
