Az 1846-iki inség.
Az 1846-iki inség.
1846-ban a folytonos esőzések megrontották az aratást és minthogy már a megelőző évben is silány volt a termés, inség köszöntött be Nógrád vármegyében is. A kormány nem tudván az inségen segíteni, a vármegye közönsége vette a kezébe a segítés ügyét. A közgyűlés elhatározta a birtokosok megadóztatását, rést ütve a nemesség adómentességi jogán, hogy a közmunkákkal alkalmat adjon az éhezőknek a kenyérkeresetre. És Nógrád nemessége sorából senki sem akadt, a ki a vármegye eme határozata ellen tiltakozott volna; mindenki megfizette a reá eső összeget. Mindamellett ez a segítség elégtelennek bizonyúlt. A vármegye gazdag birtokosai jártak elül a jó példával a segítség kiosztásában. Ezek közé tartozott Pulszky Ferencz, a szécsényi uradalom új birtokosa, a kinek a neje, Walter Teréz, minden nap több száz személyre főzetett és a régi szécsényi 510vár egyik tornyát kórháznak rendeztetvén be, mindent elkövetett a nyomor enyhítésére. (Pulszky Ferencz: Életem és korom, II. kiad., I. 235.).
József nádornak 1847 január 13-án bekövetkezett halálával a király István főherczeget, addig is, a míg a nádorválasztás a legközelebbi országgyűlésen megtörténik, királyi helytartóvá nevezte ki. Az új királyi helytartó 1847 nyarán maga mellé véve a konzervativ párt egyik legrokonszenvesebb tagját, báró Vay Miklóst, több mint hat hétig tartó körútat tett az országban, hogy magát bemutassa.
Még az Alföldön járt István főherczeg, a mikor szeptember 17-én megjelent a király kézirata, a mely november 7-ére nádorválasztó országgyűlést hirdetett. A meghívó levél a nádorválasztás mellett csak általánosságban említette az országgyűlés működésének irányait. Nógrád be sem várva az országgyűlés egybehívásáról szóló királyi leíratot, még az év nyarán, szinte lázas türelmetlenséggel tárgyalta a követeknek adandó utasításokat. Mindamellett az augusztus 23–28. űléseken kimondotta a vármegye, hogy nem szoros értelemben vett utasításokat, hanem csak irányelveket kíván nyújtani, ezentúl nem akarván gátolni a követeket a véleményük szabad nyilvánításában. (Márki Sándor: Millenn. Tört. X. 10.) Szeptember végén már nagyban készültek Nógrádban is a követválasztásra. Gróf De La Motte főispáni helytartó belátta, hogy ilyen ellenzéki vármegyében nem tud konzervativ utasításokat keresztülerőszakolni, azért nem is avatkozott bele a választási mozgalmakba, megelégedvén azzal, hogy Károlyi János alispánt mindenesetre megválasztották az egyik követnek. A másik követi állásra azután annál erősebb küzdelem támadt Kubinyi Ferencz és Dessewffy Jób között.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
