Megye körirata.
Megye körirata.
Hosszú vita után Szentel György főjegyzőt bízták meg a körirat szerkesztésével. A körirat a következőket foglalta magában:
A midőn a m. é. október 20-iki kibocsájtvány által az alkotmányos jogok visszahelyezése igértetett, ezen lépé nem örömet, hanem megilletődést szült, mert ezen okmányban az 1848-iki országgyűlésen, a nemzet által alkotot és a koronázott fejedelem által szentesített törvények, mintha soha sem léteztek volna, tökéletesen mellőzve vannak, holott annyi önkény és bitorlás után, az egyetlen kiengesztelő lépés, csak a törvényes állapotnak tökéletes visszahelyezése lehetett és egy elavult kor intézményeit életbe léptetni a fejedelemnek, azokat elfogadni a nemzetnek szabadságában sem áll.
Ezen megyei bizottmány megalakulása első pillanatában osztatlan egyetértéssel kiindulási pontul, az 1848-iki törvényeket azon szilárd elhatározással kiáltotta ki sajátjának, hogy azokból egy hajszálnyit engedni nem fog; ezen megtörhetlen meggyőződését követi és a vele levelezésbe lépett megyék határozatait egész mértékben magáévá teszi, midőn kimondja: hogy
1. a hatályban felfüggesztett magyar köz és magány törvény uralma s ekként az 1848-iki sarkalatos törvények is egész épségükben helyreállíttatván, ezek alapján a független felelős magyar miniszterium visszahelyeztessék, a törvénytelen dicasteriumok megszüntetésével, minőknek egyenesen a legujabban felállított magyar udvari Cancellariát s magyar királyi Helytartó-Tanácsot bélyegezi.
2. Hogy az országgyűlés az 1848-iki IV. és V. t. czikkek alapján, a legrövidebb idő alatt egybehívassék.
3. Hogy az eddig jogtalanul gyakorlott kényuralom minden következményeivel együtt megszüntettessék, e szerint a politikai menekülteknek és száműzötteknek hazájukba viszatérhetése és sérthetetlensége minden kivétel nélkül biztosíttassék, minden politikai foglyok szabadon bocsájtassanak, elkobzott javaik pedig visszaadassanak.
4. Hogy az idegen hadsereg az országból távolíttassék el, a magyar ezredek pedig rögtön berendeltessenek és az 1848-iki alkotmányra feleskettessenek, mivel a törvény, s a fejedelem iránti nélkülözhetlen tisztelet és bizalom csupán ez uton valósítható.
5. Minthogy nem titkolható többé az, miként a fenállott kényuralom alatt, nemcsak a birodalmi pénzviszonyok, de maga a birodalom is a bukás örvényeig sodortattak, eme veszély elhárításaul, de a miatt is, hogy a társnemzetek egymás elnyomására eszközül ne fordíttassanak, elkerülhetetlen, hogy az úgynevezett örökös tartományok is, a népfenség alapján szabadelvű alkotmányos intézményekkel láttassanak el, hogy így az egyenlőség, szabadság és testvériség malasztos igéi testté váljanak.
6. Minthogy a megyei hatóság, a jogilag most is fennálló 1848-iki törvényeket tekinti egyedül hatályosoknak, e végből hatáskörét is ezekhez alkalmazván, kebelében egyéb, a kényuralom által felállított bármiféle hatóságokat és hivatalokat nem tűrhet, el nem ismerhet, kénytelen ennél fogva azoknak tüsténti megszüntetését kimondani.
7. Minthogy törvényes hatalmának sikeresítésére, a netáni ellenszegülés esetében, törvényengedte eszközök alkalmazására is jogosítottnak hiszi magát e megye hatósága, e végből az 1848: XXII. t.-czikk által megalakított s hivatásának teljesítésében eddig csak a kényuralom által gátolt nemzetőrség szervezését ezennel elrendeli.
8. Minthogy a törvénytelen kormány által kivetett különféle közvetlen és közvetett adók nemeinek és hátralékainak behajtását e megye meg nem engedheti, községenként hirdettessék ki az, hogy ama törvénytelen adók leróvására senki sem köteleztetik.
9. Minthogy a megyei hatóság, az 1848-iki törvények alapján, tényleg már megalakult és ebbeli hatáskörébe lépett, ehhez képest kijelenti: hogy mai naptól fogva, úgy a közigazgatási, mint törvénykezési téren is, egyedül a magyar törvényeket tekinti érvényeseknek és kötelezőknek, e szerint minden patentális törvényeket és rendeléseket e pillanattól kezdve, a megye területén hatálytalanoknak nyilvánítván, ezentúl a törvénykezést a magyar törvények szabályai szerint fogja folytatni.
10. Kijelenti egyúttal: hogy miután az országnak nincsen törvényes kormánya, melyhez sérelmei orvosolhatása iránt felírást intézhetne, mindezeket egyedül a gyűlési jegyzőkönyvbe ünnepélyes óváskép s az utódok tudomására igtatja s ezen határozatok mását báró Vay Miklós Ő Nagyméltóságával, kiben a nemzet jelen válságos viszonyok közt ügyének közbenjáróját tiszteli, tudomás végett, és minden testvér megyével egyetértő közreműködés végett közöltetni rendeli.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
