Pestszentlőrincz. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Pestszentlőrincz.

Pestszentlőrincz. Újonnan alakult nagyközség a főváros közelében, a kispest–szentlőrinczi h. é. villamos mentén. Lakosainak a száma 5952, a kik magyarok s róm. kath. és ref, vallásúak. A lakóházak száma mintegy 900. Posta és távíró-állomása helyben van. E helység, mely azelőtt mint puszta, Pusztaszentlőrincz néven Kispesthez tartozott, 1909-ben alakult önálló nagyközséggé. A XVIII. században a herczeg Grassalkovich család gödöllői uradalmához tartozott 6300 hold területtel. A XIX. század elején uradalmi major és nagy vadaskert volt itt, az utóbbi azonban 1848–49-ben elpusztult. Később Mayerffy Ferencz és a Jurenákok bírták bérben. Midőn a gödöllői uradalom báró Sina Simon kezére ment át (1851), 24.000 hold pusztai terület középpontjává tették, melyhez Gubacs, Péteri, Halom, Szent-Mihály stb. pusztákat csatolták. A mint 112a gödöllői uradalom a belga bank kezére került (1864), a Szent-Lőrinczhez tartozó pusztákat külön-külön eladták. Szent-Lőrinczet szintén több részre osztották. Egy részt, mintegy 1000 holdat, gróf Lónyay Menyhért vett meg, mely területből már 1876-ban 100 holdat adott el nyaralók czéljaira. A régi Grassalkovich majort 1872-ben, 2600 hold szántófölddel együtt, Cséry Lajos vette meg, s ez újabban Szemere Miklós birtokába került, a ki itt közérdeket szolgáló lövőházat építtetett. Közel a major fölött, kiemelkedő ponton, igen szép kilátású gloriett van, melyet Grassalkovich herczeg 1814-ben építtetett, mikor Ferencz királyt, a porosz királyt és az orosz czárt látta vendégül s tiszteletükre nagy vadászatot rendezett. A három uralkodó innen nézte végig a hajtást. Ez a gloriette most Krepuska Géza dr. orvostanáré. A község kedvező területi viszonyai azt a székesfőváros egyik legkellemesebb nyaralóhelyévé tették és az újonnan alakult község a nyaraló-jelleg fentartása és fejlesztése érdekében – nagy anyagi áldozatokkal – mindent elkövet.