Tápióság.
Tápióság.
Tápióság. Nagyközség a budapest–szolnoki vasút mentén, 410 házzal s 2150 róm. kath. vallású magyar lakossal. Postája és vasúti állomása helyben van, távíró-állomása Tápiószecső. A Kartal nemzetég ősi birtoka. 1263-ban V. István király, e nemzetség sarjainak Ferencznek és Péternek itteni birtokait, a margitszigeti apáczák birtokain elkövetett hatalmaskodások megtorlásául, Záh Jób pécsi püspöknek adományozta. Péter e bajból csak úgy menekült ki, hogy itteni birtokait a margitszigeti apáczáknak adta, magának csupán életfogytiglani haszonélvezetet kötvén ki. 1469-ben a Kartali Etele család bírta. 1487–89-ben a Sülyi Borsvai családnak is voltak itt birtokai. a Kerekegyházi család itteni birtokait Nagylucsei Orbán egri püspök, kiváltván a Dávidháziaktól, a kiknél zálogban voltak, 1484-ben királyi adományt eszközölt ki reájuk. De nem sokáig maradtak e birtokok a Nagylucseiek kezében. Mátyás király elvette tőlük s csak 1490-ben kapták vissza Corvin Jánostól. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije községei között találjuk, 6 adóköteles házzal. Az 1720. évi összeírás szerint két évvel azelőtt települt s lakosai jövevények voltak. Ez évben 30 adóköteles magyar jobbágyháztartást írtak össze e helységben. Az 1754. évi összeírás szerint gróf Esterházy Antal özvegye Koháry Éva birtoka. A XIX. század elején a gróf Koháryakra szállott át. 1850-ben a gróf Keglevich családé lett. 1870-ben a gróf Keglevich család birtokait gróf Szirmay Ottó szerezte meg. Jelenleg gróf Szirmay Sándor bírja. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 39 2/32 úrbértelket írtak itt össze. A róm. kath. anyaegyház 1728-ban már fönnállott, anyakönyvei 1787-ben veszik kezdetüket. 1825-ben csinos új templomot épített. Az 1849 április 4-én vívott tápióbicskei győzelmes csata, után, e helységen vonult keresztül Damjanich tábornok hada Isaszeg felé. A tagosítás 1862-ben történt. 1875-ben kezdeményezték a dohánytermelést a községbeliek. A helységben levő kastélyt Ybl Miklós tervei szerint még Keglevich Béla építtette; jelenleg gróf Szirmay Sándoré. A Zsiger-puszta mellett, az egri káptalan birtokán rom látható, mely a hagyomány szerint árpádkori vár volt s a török időkben elpusztult. A felső szőlőkben és a Czimbálrét nevű dűlőben ásatásokat végeztek, mely alkalommal bronzkori csontvázat és edényeket találtak. A községhez tartozik Csehország-telep, mely a hagyomány szerint hajdan huszitatelep volt.
Tápióság. Gróf Szirmay Sándor kastélya.
Tápióság. – Farkas Ödön úrilaka.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
