Váczrátót.
Váczrátót.
Váczrátót, ugyancsak magyar kisközség a váczi járásban, 163 házzal és 1033 magyar és tótajkú és róm. kath. vallású lakossal. Postája Váczhartyán, távírója és vasúti állomása Göd. A krónikák szerint a Casertából származó Rátót és Olivér nevű lovagok alapították, a kik Kálmán király uralkodása alatt költöztek be hazánkba. 1283-ban a nemzetség tagjai között történt osztály alkalmával Porcs I. István, II. Leusták és Olivér fiai nyerik. 1325-ben Porcs István fiának Lászlónak birtokában találjuk, kinek fia István a Tary család őse. 1465-ben a Tariak bírnak itt részeket, melyeket Guti Országh Mihálynak és a Kompoltiaknak zálogosítottak el. 1482-ben a Gyáli Kenderesiek bírják zálogban. Ugyanez évben a Nésai családnak is volt benne része. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott és 32 adóköteles házzal szerepel a budai liva fejadólajstromában. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a váczi nahije községei között fordul elő, 6 adóköteles házzal. 1690-ben a lakatlan helyek között van összeírva. A róm. kath. templomot Mágócsy István 1746-ban építtette. 1754-ben Mágócsy János és Balogh István voltak itt birtokosok. 1848 előtt a helység nagyobb részének Géczy István referendárius volt a földesura. A határrendezés és a legelő-elkülönzés 1865-ben történt. 1849 július 17-én a magyarok és az oroszok között vívott váczi csata ide is kiterjedt. A község ékessége gróf Vigyázó Sándor kastélya, 52 hold ujonnan rendezett angol kerttel. A község határában van egy kis kápolna, melyet állítólag egy juhász építtetett, mert azon a helyen sok pénzt talált. Jelenleg gróf Vigyázó Sándor a helység legnagyobb birtokosa. A községhez tartozik Váczharaszt, mely azelőtt Haraszti néven volt ismeretes, továbbá Bertinka, Váczhosszúvölgy és Kióshegy.
Váczrátót. Gróf Vigyázó Sándor kastélya.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
